Nyugdíjeinstand: jól fut a magyar demagógia a lengyeleknél is
Mintha Orbán Viktortól és nyugdíjvédelmi megbízottjától tanulnának egyes lengyel politikusok az októberi parlamenti választásokhoz közeledve. A nyugdíjvagyon "eltőzsdézéséről" folyik ugyanis a vita a Visztula partján.
A lengyelek és magyarok (hét másik EU-tagállammal) bő egy éve még együtt csatáztak Brüsszellel, hogy az unió engedje meg a költségvetésihiány-számítások során a magánnyugdíj-szisztéma bevezetésével kapcsolatos költségeik elszámolását. Azzal érveltek, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében állították fel a második pillért, amely azonban eleinte csak költségeket termel, pozitív hatásai csak később jelennek meg. Az unió azonban nem akart további költségvetési lazítást, mert félt az adósságválság elmélyülésétől. A magyar „nyugdíjeinstand” az elutasításra adott kontralépés volt, amit a lengyelek akkor nem követtek, a lobbizás folytatását hasznosabbnak érezvén. Több kanyar után aztán – ha nem is éppen ugyanazért, és nem is ugyanúgy – mégis eljutottak a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának határáig.
Erre mutat, hogy a varsói kormány nemrégiben bejelentette, a tartalékalapból fedezi a nyugdíjak kifizetését, miközben a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek már hosszabb ideje tiltakoznak a kormány döntése ellen, szűklátókörűséggel és rablópolitikával vádolva a kabinetet. A Donald Tusk vezette kabinet múlt heti rendeletével lehetővé tette 4 milliárd zloty (260 milliárd forint) elvételét a Demográfiai Tartalékalapból (FRD) azért, hogy fizetni tudja a folyó nyugdíjakat. A munkaügyi minisztérium pedig közölte, hogy enélkül nem volna miből kiegyenlíteni az esedékes járandóságokat. Az idő sürget, mert a 4 milliárd zlotyra már szeptemberben szükség lesz.
A kormány már második éve nyúl ehhez az eszközhöz, hogy csökkentse a költségvetési dotációt, s jelezte, jövőre is a tartalékalapból fedezi a nyugdíjak egy részét. Három év alatt így összesen 14,5 milliárd zloty (942,5 milliárd forint) kerül át az FRD-ből a társadalombiztosítási alaphoz (FUS), amely az idén mintegy 162 milliárd zlotyval (10,5 ezermilliárd forint) gazdálkodhat.
A tartalékalapot az 1999-es nyugdíjreformmal hozták létre azzal a céllal, hogy – tekintettel a lengyel társadalom elöregedésére – szavatolni lehessen a nyugdíjak kifizetését néhány évtized múlva is. Kezdetben az alapba befizetendő összeg a nyugdíjjárulék 0,1 százaléka volt, majd aránya az elképzelések szerint fokozatosan emelkedve elérte volna az 1 százalékot. Azonban egyetlen lengyel kormány sem tartotta magát ehhez a célkitűzéshez. Jelenleg a nyugdíjjárulék 0,35 százaléka folyik a Demográfiai Tartalékalapba.
Ezt követően Jolanta Fedak munkaügyi miniszter – szinte Orbán Viktor szavait ismételve – a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának szükségszerűségéről beszélt. Szavai azonban a nagyobb kormányzópárton belül nem találtak sok megértésre, mert Jacek Rostowski pénzügyminiszter gyakorlatilag elutasította ennek lehetőségét, s cáfolta, hogy csökkentenék az állami nyugdíjalapból a magánnyugdíjpénztárakba való átutalások nagyságát.
Így néz ki a lengyel nyugdíjrendszer |
A jelenleg is működő rendszer alapjait 1999-ben fektették le, amikor kialakították a hárompilléres modellt (állítólag Chile mintáját használva). A helyzet nagyon hasonló, mint nálunk, a felosztó-kirovó rendszer kombinálódik az öngondoskodással. Első pillér – zárt alap Ezt a lengyel társadalombiztosítási alap, a ZUS (Zakład Ubezpieczeń Społecznych) működteti. Ide minden hónapba befizetik a munkáltatók az alkalmazottaik jövedelmére kivetett 12 százalékos járulékot. Idén áprilistól ezt újabb 5 százalék egészíti ki, amelyet a második pillérből irányítanak át, de egyéni elkülönített számlákon tartanak nyilván. A munkavállalóknak nincs befolyásuk a befolyt pénzek befektetésére vagy elköltésére. Második pillér – nyitott alap A ZUS-on keresztül a bér 7,3 százalékát fizetik be ebbe a pillérbe, de ebből 5 százalékot ártirányítanak az első pillérbe. A maradék 2,3 százalékot 2017-ig maximum 3,5 százalékra emelhetik. A biztosított eldöntheti, hogy akarja-e ezt a pillért használni, de ha igen, akkor is a ZUS fogja kezelni a pénzét, s nincs beleszólása a befektetésekbe. Aki belép a második pillérbe, annak nyugdíjpénztárt (OFE – otwarty fundusz emerytalny) kell választania. Ha ezt nem teszi meg, akkor a ZUS egy a piaci arányosságot segítő sorsolásos rendszerben választja ki, hogy a biztosított hová fog tartozni. Harmadik pillér – önkéntes alap Ez a pillér teljesen szabadon választható, s a nyugdíjellátás kibővítését teszi lehetővé saját belátás szerint. A befizetésekhez 2 százalékig adókedvezmény jár, ami 2017-ig 4 százalékra emelkedhet. |
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. Lengyelország-szakértője a hvg.hu-nak elmondta, hogy a jelenlegi csörtét inkább a politikai, mint a gazdasági hullámzás váltotta ki. „Tusk és a Polgári Platform (PO) számára világnézeti okokból nem menne az államosítás” – vélekedett. A magánnyugdíjpénzekre költségvetési kényszerekből már vertek egy csapot, de aligha mennek tovább.
Lengyelország választásokra készül, s ilyenkor nagyszabású és megosztó lépésekre aligha kerülhet sor. A választások után, ha Tusk pártja hatalmon marad, úgy ez a rendszer is marad, s talán Fedákék Parasztpártjára (PSL) már nem is lesz szükség a koalícióban a költségvetés elfogadtatásához.
Az azonban bizonyos, hogy Lengyelországnak szüksége van kiigazításokra, ha a költségvetési hiányt 3 százalék alá akarják vinni. Ennek érdekében már letettek egy elég komoly tervet a konvergenciaprogramban. Ez ugyan valószínűleg nem lesz elég a cél eléréséhez, de keményebb restrikciót a választások előtt nem is remélt tőlük. Majd azután lehet és kell cselekedni, ha felállt az új kormány – fejtette ki Samu János.
Hasonlóképpen vélekedik Domány András, a lengyel ügyeket jól ismerő újságíró is, aki a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a lengyelek aligha mennek odáig a magánnyugdíjpénztárak felszámolásában, mint mi. Szerinte az október 9-i parlamenti választások lesznek meghatározóak a főbb gazdasági kérdések eldöntésében. A parasztpárti munkaügyi miniszter és a Polgári Platformhoz tartozó pénzügyminiszter vitája is ezt vetíti előre. Ha a PO nyer és a PSL az 5 százalékos küszöböt átugorva bejut a parlamentbe, akkor a koalíció valószínűleg fennmarad. Ezért fenn kell tartani a jó viszonyt.
Más volna a helyzet, ha a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság Párt (PiS) kerülne hatalomra, mert tőlük nem idegen a felelőtlen politizálás, és talán megfelelő szakértőik sincsenek. Ekkor elképzelhető, hogy Bronisław Komorowski elnök lépne közbe, de a vétó letöréséhez 60 százalékos parlamenti többség kell. Azaz a választások előtt gazdasági ügyekről még jósolni is igen nehéz – vélekedett Domány András.
A nyugdíjrendszer második pillérére az első csapást március végén mérte a parlament alsóháza, amikor jóváhagyta, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetések nagyobb része csorogjon át az államkasszába. A kormány ettől az államadósság csökkenését várja. Az intézkedés értelmében 7,3 százalékról 2,3-re csökkenne a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések mértéke, és ugyanennyivel nőnének az állami nyugdíjrendszerbe történő befizetések. A lengyel kormány szerint 2020-ig mintegy 195 milliárd zlotyval (12 980 milliárd forint) mérséklődhet így az állam adósságterhe.
A második pillér magán-nyugdíjpénztári alapjaiban több mint 235 milliárd zloty (15,3 ezermilliárd forint) gyűlt össze, ebből – a törvényes előírásoknak megfelelően – 83 milliárdot a tőzsdén fektettek be. Az év eleje óta az alapok 3-4 százalékot vesztettek értékükből, a szakértők szerint azonban a nyugdíjpénztáraknál hosszú távon kell tervezni, vagyis semmiképp sem lehet katasztrófáról beszélni. Fedak azonban a Dziennik Gazeta Polskának adott interjújában kifejtette: a magánnyugdíj-pénztári pénzeket a gazdaság fejlesztésére, például az infrastruktúrára kellene fordítani, ahelyett, hogy a tőzsdén tennék kockára. Mint mondta, ha ezt a több mint 200 milliárd zlotyt spekuláció helyett az ország fejlesztésébe fektetnék, a jövőbeli nyugdíjak nemcsak nagyobb biztonságban volnának, hanem magasabbak is lennének.
A vezető lengyel gazdasági napilap, a Gazeta Prawna szerint – amelyet a Napi Gazdaság idéz – Fedak javaslatára oda kell figyelni, hiszen a nagyobbik kormánypárt, a PO már előző javaslatától is elzárkózott, majd mégis végrehajtotta a magánnyugdíj-pénztári befizetések jelentős részének átirányítását az állami rendszerbe. Ez a májusban indított változás két év alatt 18 milliárd plusz bevételt jelent, ami jelentősen hozzájárul a költségvetés hiányának csökkentéséhez. Innen a magánnyugdíj-pénztárak teljes államosítása már csak némi séta.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Az IMF a lengyel államháztartási hiány csökkentését sürgeti
Az erős belső kereslet nyomán a korábban vártnál nagyobb lengyel gazdasági növekedést valószínűsít a Nemzetközi Valutaalap (IMF), megjegyezve, hogy Lengyelországot továbbra is sérülékenynek ítéli az olajárak globális alakulása, valamint az európai szuverén adósságválság miatt.
Lengyelország már megint a tartalékalapból fizeti ki a nyugdíjakat
Tartalékalapból fedezi a lengyel kormány a nyugdíjak kifizetését, de a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek már hosszabb ideje tiltakoznak a kormány döntése ellen, szűklátókörűséggel és rablópolitikával vádolva a kabinetet.
3 százalék alatti államháztartási hiány Lengyelország célja
A lengyel kormány csütörtökön elfogadta a jövő évi költségvetési tervet. A GDP-arányos államháztartási hiány várhatóan 2,9 százalékra csökken, nem haladja meg a 35 milliárd zlotyt (13 milliárd dollár).
Orbánék nyomában: a lengyelek is beolvasztják a magánnyugdíjvagyont?
A magánnyugdíjpénztárak megszüntetését és pénzüknek a költségvetésbe olvasztását javasolja Jolanta Fedak lengyel munkaügyi miniszter - írja a Napi Gazdaság online. Az ország pénzügyminisztere ugyanakkor azt ígéri: ha kormányon maradnak, nem nyúlnak hozzá a magánnyugdíjrendszerhez.
