Az MNB integrált piaci és hitelkockázati stressztesztjének eredményei alapján jelentősen nőtt a magyar bankrendszer sérülékenysége a fél évvel ezelőtti állapotokhoz képest - írja a Napi Gazdaságban Körmendi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértője. Ebben egyrészt a kedvezőtlenebbre fordult konjunkturális kilátások, másrészt pedig a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének bevezetése játszott szerepet.

Így, bár a jegybank szeptemberi makrogazdasági előrejelzése alapján számított alappálya mellett 2012 végéig minden bank teljesíti a törvény által előírt tőkeminimumot, egyes intézmények tőkehelyzete alkalmazkodás nélkül feszítetté válhat - teszi hozzá a szakember. Ezt elkerülendő a tulajdonosoknak célszerű tőkét emelniük, mivel az alternatíva az amúgy sem magas hitelkibocsátás visszafogása.

Bánkuti András

Az alappályánál lényegesen súlyosabb visszaeséssel számoló makrogazdasági forgatókönyv (stresszpálya) esetén azonban mintegy 200 milliárd forint tőkebevonás is szükségessé válhat a törvényi minimum teljesítése érdekében 2012 végéig, ami összegében a 2009-es válságállapotokat idézi. Ebben a forgatókönyvben még a tőkeerősebb bankok is kénytelenek lennének szűkíteni a kihelyezhető új hitelek mennyiségét, mivel a teljes bankrendszer szabad tőkekapacitásaiban drasztikus zsugorodás lenne tapasztalható - írja Körmendi György.

A romló konjunkturális környezet mellett a kedvezményes végtörlesztés bevezetése is jelentősen növeli a bankrendszer sérülékenységét. Az alappályán feltételezett 20 százalékos állományarányos végtörlesztés miatt 207 milliárd forintos veszteséggel számol a stresszteszt a teljes bankszektorra. (A PSZÁF nemrégiben megjelent előrejelzése a Napi Gazdaság szerint ennek felével kalkulált.) A stresszpályán ennél 10 százalékponttal magasabb végtörlesztési arányt feltételez, amely az árfolyam további feltételezett gyengülésével együtt 356 milliárd forintra növeli a végtörlesztés miatt elszenvedett veszteséget.