Az októberben végzett banki felmérés azt mutatja, hogy a háztartási hiteleknél a bankok széles köre tervez szigorítást, amely elsősorban a jelzáloghitelek kamatainak emelésében jelentkezik. A felmérés másik megállapítása, hogy a hitelképes kis- és középvállalatok (kkv) egyre drágábban, 10 százalék feletti kamaton jutnak hitelhez, közülük egyre többen szorulnak ki a hitelezésből.

A vállalati hitelezést elemezve Homolya Dániel, az MNB vezető szakértője elmondta: a forintalapú hitelek átlagos kamata hosszabb ideje 8,5 százalék, az euróalapú hiteleknél 4 százalék körül alakul, de ez elsősorban a jó hitelképességű vállalati ügyfelek kamatkondícióit tükrözi. A három hónapos bankközi forintkamatot alapul véve a nagyvállalati kör átlagosan 1,5 százalékpontos felárral, a kkv-szektor 3,4 százalékpontos felárral jutott hitelhez a harmadik negyedévben. A devizahiteleknél az irányadó kamat feletti felár a nagyvállatoknál 2,7 százalékpont, a kkv-szektornál 4,3 százalékpont volt. A szigorú, nem árjellegű feltételek miatt - ami a fedezetek minőségéből következik - a hitelképes vállalatok köre szűkült, így a magasabb kamaton finanszírozott ügyfelek már nem jutnak hitelhez - magyarázta Homolya Dániel.

A felmérés szerint a vállalati körben a bankok nettó értelemben számított (azaz a szigorításokat és enyhítéseket összegezve) 19 százaléka szigorította a kis- és mikrovállalkozások hitelezési feltételeit, ugyanakkor a nagy- és középvállalatoknál érdemi változtatás nem történt. Miközben a rövid lejáratú vállalati hitelek iránti nettó kereslet 20 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, addig a hosszú lejáratú - döntően beruházási - hitelek iránti igény nettó alapon 11 százalékkal csökkent. A vállalati hitelezésben a bankok 16-20 százaléka szigorított a harmadik negyedévben és az év végéig további szigorítást tervez a hitelezési feltételekben. Ennek következtében a 2011-ben élénkülésnek induló vállalati hitelezés megtorpant. A kelet-közép-európai régióban folytatódott a vállalati hitelezés élénkülése, leszámítva a balti államokat és Magyarországot, ahol lényegében stagnált a hitelállomány a harmadik negyedévben - állapítja meg felmérésében az MNB.

A háztartási hitelek kondíciói ugyan érdemben a harmadik negyedévben sem változtak, de a következő félévben a lakáscélú hiteleknél a bankok 65 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 16 százaléka készül szigorításra. A tervezett szigorítások elsősorban a hitelek áraiban jelentkeznek, de a bankok szűk körénél várható szigorítás a hitel-fedezet arányában, a futamidőben, valamint a jövedelemarányos törlesztőrészletben is - derül ki a felmérésből.

Az emelkedő kamatokat a magasabb finanszírozási költségek is indokolhatják, de az is lehetséges, hogy ezzel a deviza-jelzáloghitelek végtörlesztéséből várható veszteségeiket akarják csökkenteni a bankok. A bankoknak a végtörlesztés nemcsak egyszeri, tőkeleírás miatti veszteséget okoz, de hosszabb távon kiesik a nagyon jó hitelképességű - azaz alacsony bedőlési valószínűséggel rendelkező - ügyfelektől származó magas kamatmarzs, ami a hosszú távú jövedelmezőségre is negatívan hat - állapítja meg az MNB elemzése. Mindezt a szigorító bankok a forintalapú hitelek emelkedő kamataival kompenzálhatják. Emellett a magasabb kamatszint mellett kevesebb ügyfélnek éri meg a hitelkiváltás a végtörlesztéshez, így a bankoknak a tőkeleírás miatt várható egyszeri vesztesége is kevesebb lesz.

A fogyasztási hiteleken belül a tervezett szigorítás minden szegmenst érint: a gépjármű-finanszírozásnál a válaszadók (bankok és lízingcégek) nettó 41 százaléka, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 21 százaléka, míg a fedezetlen fogyasztási hiteleknél 8 százaléka tervez szigorítást 2011 negyedik és 2012 első negyedévében.