Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára arra a többször is elhangzó kérdésre, hogy az állam ak mik a tevei a Rábával, hogy valóban lesz-e buszgyártás, és eladják-e a Győr belvárosában lévő értékes Rába-ingatlanokat, rendre ugyanúgy válaszolt.
Azzal, hogy a gépiari cégben a tulajdonszerzést az állami vagyon gyarapításának szándéka és az állami vagyongazdálkodás hatékonyságának növelése indokolja. És, hogy a Kormány célja: a társaság által eddig elért eredményekre támaszkodva megerősíteni azt, támogatni a működését új piacok szerzésében és a fejlesztésekben.
Konkrétumról - már ami a Rába jövőjét, esetleges irányváltását illeti - nem esett szó. Helyette a sajtótájékoztatón az államtitkár azt részletezte, hogy a nemzeti vagyinkezelő által novemberben tett nyilvános ajánlattételi eljárás végén, december 12-én a Magyar Állam 73,84 százalékos tulajdonrészt szerzett a gépipari társaságban. Ez a szavazati arányra átszámolva 76,97 százalékot biztosít az állami elképzelések keresztülviteléhez.

Állami megerősítés: buktatók nélkül?
Marton Szilvia
Előtte és utánaElőzőleg az állami részesedés 16,15 százalék volt, most az MNV összességében 73,84 százalékos tulajdonrészt szerzett meg, amely 76,97 százalékos szavazati arányt biztosít a járműipari cégben, amiért összesen 8,1 milliár forintot fizet, ha a Gazdasági Versenyhivatal és az EU illetékes bizottság is rábólint az állami bevásárlásra. Az MNV számára ehhez a tulajdonrészvásárláshoz összesen 13,4 milliárd forintot biztoított az idei költségvetés céltartalékából a kormány. (A "megmaradt", több mint 5 miliárd forintot a részvényvásárlások lezárultával majd ide is utalják vissza.)
A Rába értékpapírjaikat eladók közt elsőnek a malajziai DRB-Hicom jelentkezett, nekik 10,85 százalékuk volt a gépipari cégben. Ennek majd kétszeresét, öszesen 20 százalékot az itthoni intézményi befektetők adják el az államnak. Az MNV által tett, 815 forintos, a piaci értéknél mintegy 31 százalékkal meghaladó, részvényenkénti vételi ajánlatnak további 21 százalékot birtokló magánszemélyek nem tudtak végül ellenállni.
Öt napos fizetési határidő
Az Unióhoz az MNV azért fordult, mert a Vagyonkezelő és a Rába (illetőleg leányvállalataik)tranzakciójának engedélyezésére a magyar mellett, az osztrák és a német versenyhatóságok rendelkeznek hatáskörrel. Időt akar az álam megtakarítani azzal, hogy az EU versenyhatósági engedélyét kérték ki az ügylethez - az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága ugyanis az EU egész területére kiterjedően adhatja meg az engedélyt.
A főigazgatóság várhatóan 2-4 hónap alatt hozza meg döntését, ezt követően az MNV öt munkanapon belül átutalja a részvények ellenértékét az ajánlatot elfogadó részvényeseknek. Fónagy János arra a kérdésre, hogy marad-e a Rába a tőzsdén úgy válaszolt, hogy ez nincs még a kormány napirendjén.