Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A mérleghiány egyik fő oka a márciusi földrengés és a szökőár, a katasztrófa okozott nukleáris baleset, illetve az emiatt leállított atomerőművek áramtermelésének kiesése volt.
Japán drága energiahordozó importtal kényszerült pótolni a kieső termelést. Ugyanakkor nagy exportőr vállalatainak termelése is visszaesett a természeti katasztrófában sérült beszállítói kapacitás miatt. Csökkentette a japán exportot a jen árfolyamának emelkedése is. Az export emiatt összesen 2,7 százalékkal csökkent tavaly, míg az import 12 százalékkal emelkedett.
Elemzők szerint nehéz idők elé néz a japán gazdaság. "Kína, Dél-Korea és Németország egyre nagyobb konkurenciát támaszt" - mondta Jesper Koll, a JP Morgan tokiói szakértője. "A földrengés után még abból indultunk ki, hogy a kereskedelmi deficit csak átmeneti jelenség lesz" - mondta az RBS Securities vezető közgazdásza, Junko Nishioka. "Azóta azonban lassult a gazdasági növekedés Európában és az ázsiai feltörekvő országokban, előrejelzéseinket ezért módosítani kényszerültünk" - tette hozzá.
Az Egyesült Államok és Kína után a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdasága nehéz évek előtt áll. Az éves GDP több mint kétszeresére rúgó adósságával Japán a legeladósodottabb ország a világon, versenyképességének romlása pedig megnehezíti a költségvetés rendbe tételét. Az ország lakossága elöregedőben van, ami a szociális és egészségügyi kiadások növekedését vetíti előre.
