szerző:
Nagy Gergő

Két év telt el a kolontári vörösiszap-katasztrófa óta. Az egyedüli felelősnek kikiáltott Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. a baleset óta csődközeli helyzetbe került, ma gyakorlatilag képtelen önállóan működni, stratégiailag kiemelt cégként állami irányítás alatt van. Bár a cég a környék legnagyobb foglalkoztatója, reorganizációja és a megmaradása korántsem egyértelmű.

Az államtól függ a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. sorsa. Az ajkai timföldgyár, Magyarország egyik legnagyobb iparvállalata a 2010. október 4-én történt vörösiszap-katasztrófa következtében került hihetetlen nehéz helyzetbe. A világ speciális célú timföldgyártásából mintegy 6 százalékkal részesedő, 5 európai országban leányvállalattal rendelkező cég a baleset nyomán komoly pénzügyi, likviditási válságba került. A kárelhárítás és az üzemszerű működés helyreállításának céges költsége 3,5 milliárd forintra rúgott, 2,5 milliárd forint veszteség a termeléskiesés miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából, félve attól, hogy nem lesz képes törleszteni.

Az összesített számla így 9 milliárdra rúg – a hatóságok által a társaságra rótt pluszfeladatok, technológiai változtatás összege komolyan hiányzik a Malból –, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a cég időközben 1,4 milliárd forintos tartozást halmozott fel a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben. A cégre 135 milliárd forintos bírságot is kirótt a zöldhatóság, ennek befizetését azonban a bíróság egyelőre felfüggesztette. A fentiek mellett a MÁV 282 millió forintos kártérítést követel a Maltól, mivel súlyosan megrongálódott egyik vasúti pályája, egy hónapig szünetelt a vonatközlekedés az érintett vonalon, és a helyreállítás jelentős kiadást jelentett. (Csak összehasonlításul, a Mal Zrt. 2010-es nettó árbevétele az Opten információs adatbázisa szerint 41 milliárd volt.) A cég vezetői és egyes alacsonyabb beosztású munkatársai ellen eközben bírósági eljárás van folyamatban – az ügyészség mind a 15 vádlottra letöltendő szabadságvesztést kért.

Miért nem kellett az államnak a Mal?

Ami a károkat illeti: 2010. október 4-én 600–700 000 köbméternyi zagy öntötte el Kolontár felét, Devecser egyharmadát és Somlóvásárhely egy részét, összesen 40 négyzetkilométeren. A helyenként kétméteres, maróan lúgos áradat tíz ember halálát okozta, 150-en megsérültek. A vörösiszap a Torna-patak teljes élővilágát kipusztította, és ugyanígy járt a Marcal Torna torkolata alatti része is. A szennyezés a Rábába is eljutott. A 2010. november 5-i kormányhatározat a Mal Zrt.-t nevezte meg a katasztrófa egyedüli okozójának. A 2011 októberében megjelent parlamenti vizsgálóbizottsági jelentés valamelyest árnyalta a képet, amikor a katasztrófa fő felelősének jelölte meg a Mal Zrt.-t, miután a vizsgálat szerint a cég a tározót túltöltötte. De tervezői és hatósági hibák és mulasztások is megelőzték a tragédiát.

Az ajkai timföldgyár a katasztrófa után majdnem kilenc hónapra állami felügyelet alá került az úgynevezett "lex Mal" alapján, amely kimondta, hogy gazdasági társaságok honvédelmi érdekből állami irányítás alá vonhatók. Az állami felügyelet 2011. július elsejéig tartott. A tulajdonosok idén februárban arról nyilatkoztak, hogy jelképes összegért, ezer forintért felajánlották a cég tulajdonrészének ötven százalékát az államnak. Végül azonban erről nem született megállapodás, az állam nem élt ezzel a lehetőséggel.

A Mal ugyanakkor már teljesen állami védőháló alatt működik: szeptember 20-án a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a Mal Zrt. stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként működik a kormány rendelkezése értelmében. A kormány hasonló lépést akkor szokott foganatosítani, ha egyes gazdálkodó szervezetek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, illetve amelyeknél egységesített eljárás szerinti jogutód nélküli megszüntetést vezényelnének le gyorsan, átlátható módon. Ebben az esetben vagyonfelügyelőként vagy felszámolóként az állami felszámoló jár el, a rendelet kihirdetésétől kezdve pedig a hitelezők nem kezdeményezhetnek csődeljárást a cég ellen.

Majdnem két éve történt a kolontári vörösiszap-katasztrófa. A következményekbe belerokkan a Mal
©

A Mal Zrt. szeptember 21-én bejelentette, nekik is van saját reorganizációs tervük, amit a hitelezők 80 százaléka támogat. A tervek szerint 4,5 év alatt állítanák talpra a céget. Pad Ferenc, az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet elnöke a hvg.hu-nak elmondta, hogy a reorganizációs terv csak akkor léphetne életbe, ha minden beszállítóval sikerülne megegyezni, a finanszírozó bankok is csak ez esetben támogatnák a Mal átszervezésének finanszírozását. A reorganizáció érdekében az áram- és a gázszolgáltató tízszámjegyű összeggel – vagyis milliárdos nagyságrendben – segítené a céget. De azt, hogy ez utóbbi mit jelent, illetve mit takarnak a részletek, nem lehet tudni. Közvetve megpróbáltuk elérni a Mal Zrt. tulajdonosát, de nem kívánt a hvg.hu-nak nyilatkozni.

Az iparágat közelről ismerő forrásunk szerint a Mal lényegében közvetett állami irányítás alatt működik, nem önálló cég. Kizárólag az állam jóindulatától függ a létezése, mivel bármelyik pillanatban behajthatják rajta a több mint 130 milliárdos bírságot, így az állam a Mal "legnagyobb hitelezője". A korábban felajánlott jelképes ezer forintos vételáron forrásunk szerint azért nem kellett az államnak a Mal fele, mivel azzal komoly felelősség is járna. A kormánynak viszont a jelenlegi egy nagyon kényelmes pozíció: minden negatívumot rá lehet kenni a cég vezetésére, és a felelősség is csak a vállalatot terheli. Emellett pedig úgy fest, hogy a kormány a lehető legtöbbet ki szeretné sajtolni a cégből, ehhez pedig – legalábbis egyelőre – életben kell tartani. Ennek egyik eleme a Mal Bakonyi Erőművel történő vitájának rendezése.

Veszteséges erőműért fizetne a kormány Demjánnak

A Mal mint megrendelő a Bakonyi Erőmű hőtermelésének 80 százalékát lefedi, a lakossági hőszolgáltatás csak 20 százalékot képvisel az erőmű piacában – ez gyakorlatilag az ajkai lakások fűtését jelenti. Korábban a térség fideszes képviselője, Ékes József arról számolt be, hogy a Mal Bakonyi Erőművel szemben felhalmozott tartozását  úgy rendeznék, hogy ezt egy másik, állami társaság venné át, amely kényelmesebb fizetési feltételeket biztosíthatna majd a Mal számára.

Az Ékes által említett társaság minden bizonnyal a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) lehet. Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója a nyilatkozatot követően az MTI-nek azt mondta: minden megoldásban közreműködnek, amely a munkahelyek megtartásához szükséges. Hozzátette, hogy ehhez a bankkonzorcium és a beszállítók teljes együttműködésére továbbra is szükség van.

Kérdés: mi értelme van annak, hogy az MVM beszáll a Bakonyi Erőmű Zrt.-be. Közgazdaságilag nem sok: az energiaszektort ismerő forrásaink szerint valahol 3-5 milliárd között lehet az erőmű ára. Ugyanakkor ha reálisan néznénk a helyzetet, mondta iparági forrásunk, akkor még Demjánnak kellene fizetnie az államnak a cég eladásáért, mivel egy veszteséges, elavult technológiájú vállalaton szeretne túladni. Az MVM beugrása csak elvileg kézenfekvő, hiszen már jelenleg is bent van az erőmű területén. Az ajkai erőmű négy blokkjából csak egy tartozik közvetlenül a Bakonyi Erőmű Zrt.-hez, egy az erőmű leányvállalata, a Bakonyi Bioenergia tulajdonában van. A maradék két blokkhoz azonban a zrt.-nek már nincs köze.

Ezeket az MVM-leány BVMT Bakonyi Villamos Művek Termelő Zrt. szerezte meg. Történetesen pont arról a két blokkról van szó, melyek a Bakonyi Erőmű blokkjával szemben modernnek számítanak (összesen 116 MW kapacitás, gázturbinás erőmű), két éve adták át őket. Az MVM tavaly szerzett kizárólagos tulajdont a BVMT-ben, miután a Bakonyi Erőmű Zrt. és az Euroinvest Közép-Európai Zrt. eladta neki együttesen 49,5 százalékos üzletrészét 3,5 milliárd forintért. (Az Euroinvest Zrt. ugyancsak Demján Sándor érdekeltsége). Ám abból, hogy az MVM-csoport telekszomszéd, nem következik az, hogy üzletileg meg is érné számára a befektetés. Ugyanakkor az MVM állami cég – és az üzleti racionalitáson kívül vannak más szempontok is.

Nyomás több oldalról jelentkezik: politikailag egyrészt  nehezen elfogadható, hogy a Mal leállásával 5-6 ezer ember állása szűnne meg. Szeptember elején már mintegy ezer ember tüntetett Ajkán a Mal Zrt. bezárása ellen. A munkanélküliség a térségben 5 százalék körül van, ami nem csak regionális, hanem országos léptékben is kimagaslóan jónak számít (a magyar munkanélküliségi ráta 11 százalék körül mozog). Fontos ütőkártya van a Bakonyi Erőmű Zrt. kezében is: feltehetőleg már az sem kis lobbierő, hogy Demján Sándor van a háttérben. Az pedig, hogy az erőmű a hőszolgáltatás megtagadásával le tudja állítani az ajkai timföldgyárat, különösen erőssé teszi a pozícióját.

Enélkül a zsarolási potenciál nélkül a Bakonyi Erőmű Zrt. helyzete sem túl ígéretes – és ezt a tulajdonos is jól látja. A Bakonyi Erőmű tavalyi árbevétele 12,6 milliárd forint volt, 1,3 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 500 milliós veszteséggel zárta az évet. Az erőmű az utóbbi egy évben legalább 1 milliárd forint hitelt vett fel az ugyancsak Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Gránit Banktól. A tulajdonosok – a fenti nehéz helyzet ellenére – mégis 1,7 milliárd osztalékot vettek ki a cégből. Ez forrásaink szerint klasszikus likvidációs pozíció, vagyis a tulajdonosok a lehető legtöbb pénzt szeretnék kipumpálni a vállalatból, mielőtt azon túladnának vagy megszüntetnék. Vagyis túl vérmes reményei Demjánnak se lehetnek a céggel kapcsolatban. Feltéve, ha a kormány nem lesz olyan balek, és nem vásároltatja be magát az MVM-mel – ami nyilván maga lenne a jackpot Demjánnak.

Az MVM vihetné a veszteséges Bakonyi Erőművet
©

Faramuci helyzet: azt a vállalatot kell életben tartani, amelyik okozta a katasztrófát

A Malnál már az iszapkatasztrófa előtt is jelentkeztek nehézségek: a társaság adózott eredménye 2006 óta mínuszban van, az eladósodottságának mértéke is romlott.  A 135 milliárdos bírság kifizetésére esély sincs, a Bakonyi Erőmű felé fennálló tartozásait sem tudja rendezni. Ugyanakkor ha az állam működtetni szeretné, a Bakonyi Erőmű folyamatos működőképességét is biztosítania kell. A veszteséges hőerőmű átvétele alsóhangon is egyszeri 3-5 milliárdos kiadást jelent, nem beszélve a működtetési veszteségről. Ez utóbbihoz hozzájárul, hogy az erőmű kapacitásai felén-harmadán működik, miután a régebbi technológiával működő erőmű biomassza felhasználási jogosultsága idén január 1-jén megszűnt, és ezért a leányvállalata sem tud termelni.

Egy iparági forrásunk szerint a kormánynak csak akkor érheti még meg a Mal Zrt. fenntartása, amennyiben költségoldalon akar helyzetbe hozni cégeket: a helyreállítással, a reorganizációval rengeteg olyan megrendelés születik, amit valakinek el kell vinnie. A legnagyobb nyertes azonban Demján Sándor lehet: úgy is pénzénél lesz, ha az erőmű végül megszűnik, és úgy is, ha az MVM megveszi a cégétől.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jean-Claude Juncker üzent a Brüsszelt támadóknak: "Visszalövünk"

Jean-Claude Juncker üzent a Brüsszelt támadóknak: "Visszalövünk"

10 éve kihaltnak hitt növényt találtak Hawaiin

10 éve kihaltnak hitt növényt találtak Hawaiin

Megalázó vereségbe futott bele a Manchester United

Megalázó vereségbe futott bele a Manchester United

Kegyetlen előzetest kapott a Trónok harca 3. része

Kegyetlen előzetest kapott a Trónok harca 3. része

Srí Lanka: Két hete tudták a hatóságok, hogy merénylet várható, de nem tettek semmit

Srí Lanka: Két hete tudták a hatóságok, hogy merénylet várható, de nem tettek semmit

Videó: kemény, ahogy fényes nappal szedik ki a tolvajok a Toyota Priusokból a katalizátorokat

Videó: kemény, ahogy fényes nappal szedik ki a tolvajok a Toyota Priusokból a katalizátorokat