A közép-kelet európai régióban a banki hitelezés fellendülését a 2011-es recesszió szakította meg. A mérlegek leépítése a leányvállalatoktól való forráskivonással járt. Ez a folyamat most is tart, és Magyarország azon országok között van, amelyek leginkább elszenvedik ezt – mondta kedd délelőtt Kármán András, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, London) igazgatója a Joint Venture Szövetség A gazdaságélénkítés eszközei címmel megrendezett konferenciáján.

Kármán, aki 2010 júniusa és 2011 decembere között a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, előadásában elmondta, hogy az érintett országokban megpróbálták szabályozói oldalról fékezni a forráskivonást, több-kevesebb sikerrel. A fordulópontot egy évvel ezelőtt az Európai Központi Bank beavatkozása hozta el, amely megfelelő likviditással látta el a rendszert, aminek következtében a kockázati felárak és a banki forrásköltségek csökkentek a régió országaiban.

Magyarország: a vesztesek között

Kármán szerint azonban alapvető probléma, hogy a többletkiadás nem járt a gazdaság hitelezésének felfutásával: némileg lassabb ütemben, de tovább folytatódik a banki mérlegek kiigazítása és a külföldi források visszaáramlása is az anyabankokhoz. Magyarország pedig a folyamat legnagyobb vesztesei között van. A hiteldinamika, a hitelek kihelyezése tavaly 11 százalékkal csökkent, amely idén márciusra 6 százalékosra mérséklődött. Kármán elmondta, hogy ugyan a régió bankrendszere maghatározóan külföldi tulajdonban van, de mégis inkább a forrásszerkezet az, ami meghatározta a bankok viselkedését, nem pedig tulajdoni szerkezetük.

Kármán szerint a régióban kevés innovatív beavatkozásra került sor, azonban az Európai Központi Bank beavatkozásainak pozitív hatását közvetve és közvetlenül is érezték a régió bankjai. Az MNB hitelprogramjáról úgy nyilatkozott, hogy az egy speciális beavatkozás a hosszú hozamokban, mert nem árelfogadó módon, hanem preferenciális kamaton történik, aminek köszönhetően jegybanki veszteség keletkezik.

„Még nem beszélhetünk csak élénkítésről”

Orbán Gábor, az NGM jelenlegi adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkára szerint az ország köztes állapotban van. „A költségvetési helyzet törékenysége miatt az átmenet periódusában vagyunk, és még nem beszélhetünk csak élénkítésről”.

Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy a költségvetés hiányának csökkentését egy negatív gazdasági környezetben sikerült produkálnia a kormányzatnak. Emlékeztetett, hogy ahhoz, hogy az államadóság „ne szálljon el”, folyamatos intézkedések sorozatára volt szükség. Miközben a kormányzat az adósságát építette le, addig a magánszektor sem tett mást. Ebben a környezetben, nehéz felpörgetni a beruházási rátát. Ehhez véleménye szerint leginkább a feldolgozóipar tudna hozzájárulni. A költségvetési mozgástér szűk, a gazdasági élénkítés színtere a magánszektor lehet, az uniós források megfelelő felhasználásával.

„A fékeket kell leépíteni”

Magyarország 1970-től egy negyvenéves negatív spirálban volt – kezdte előadását Barcza György a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője. Véleménye szerint a gazdaságélénkítés nem arról szól, hogy forradalmi eszközökkel be kell robbantani a gazdaságot, hanem a fékeket kell leépíteni, és akkor Magyarország is produkálni tudja azokat a növekedési számokat, amiket a régió más országai.

Nem lett volna visszaesés tavaly Magyarországon, ha a bankszektor hitelezése nem szűkül, ebben idén fordulat következhet be. Az elemző úgy gondolja, hogy a kérdés, hogy milyen választ adunk a felzárkózásra. A jólét víziója – ami hitelből épül – kohéziós erőt ad, de mi történik, ha a hitelből való növekedés összeomlik? A gyors felzárkózás ígérete Barcza szerint hitelből valósulhat csak meg, és ebbe a hibába esett Magyarország is. Egy nagy hitelállomány magával rántja a reálgazdaságot is, ahogy a jegybanki kamatok nullaközeli értékéről is úgy gondolja, hogy ezek mesterségesen tartják fönn a gazdasági növekedést.

Az elemző szerint a következő gazdasági válság 5-10 vagy 15 éven belül várható, ami az állampapírpiacokat fogja érzékenyen érinteni. Barcza úgy véli, hogy az elmúlt évek kormányzati intézkedései megteremtik az alapját egy lassú, de növekvő gazdasági spirál kialakulásának, „nem mindegy, hogy homokvárra, vagy stabil alapra építkezünk” – tette hozzá.