Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Magyarországról továbbra is forráskivonás zajlik, még ha a sebessége lassult is. Egy olyan környezetben pedig, ahol az állam és a magánszféra is az adósságait építette le, nehéz felpörgetni a beruházási rátát – hangzott el egy keddi konferencián, melyen a gazdaságélénkítésről esett szó volt és jelenlegi kormányzati pénzügypolitikusok részvételével.
A közép-kelet európai régióban a banki hitelezés fellendülését a 2011-es recesszió szakította meg. A mérlegek leépítése a leányvállalatoktól való forráskivonással járt. Ez a folyamat most is tart, és Magyarország azon országok között van, amelyek leginkább elszenvedik ezt – mondta kedd délelőtt Kármán András, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, London) igazgatója a Joint Venture Szövetség A gazdaságélénkítés eszközei címmel megrendezett konferenciáján.
Kármán, aki 2010 júniusa és 2011 decembere között a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, előadásában elmondta, hogy az érintett országokban megpróbálták szabályozói oldalról fékezni a forráskivonást, több-kevesebb sikerrel. A fordulópontot egy évvel ezelőtt az Európai Központi Bank beavatkozása hozta el, amely megfelelő likviditással látta el a rendszert, aminek következtében a kockázati felárak és a banki forrásköltségek csökkentek a régió országaiban.
Magyarország: a vesztesek között
Kármán szerint azonban alapvető probléma, hogy a többletkiadás nem járt a gazdaság hitelezésének felfutásával: némileg lassabb ütemben, de tovább folytatódik a banki mérlegek kiigazítása és a külföldi források visszaáramlása is az anyabankokhoz. Magyarország pedig a folyamat legnagyobb vesztesei között van. A hiteldinamika, a hitelek kihelyezése tavaly 11 százalékkal csökkent, amely idén márciusra 6 százalékosra mérséklődött. Kármán elmondta, hogy ugyan a régió bankrendszere maghatározóan külföldi tulajdonban van, de mégis inkább a forrásszerkezet az, ami meghatározta a bankok viselkedését, nem pedig tulajdoni szerkezetük.
Kármán szerint a régióban kevés innovatív beavatkozásra került sor, azonban az Európai Központi Bank beavatkozásainak pozitív hatását közvetve és közvetlenül is érezték a régió bankjai. Az MNB hitelprogramjáról úgy nyilatkozott, hogy az egy speciális beavatkozás a hosszú hozamokban, mert nem árelfogadó módon, hanem preferenciális kamaton történik, aminek köszönhetően jegybanki veszteség keletkezik.
„Még nem beszélhetünk csak élénkítésről”
Orbán Gábor, az NGM jelenlegi adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkára szerint az ország köztes állapotban van. „A költségvetési helyzet törékenysége miatt az átmenet periódusában vagyunk, és még nem beszélhetünk csak élénkítésről”.
Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy a költségvetés hiányának csökkentését egy negatív gazdasági környezetben sikerült produkálnia a kormányzatnak. Emlékeztetett, hogy ahhoz, hogy az államadóság „ne szálljon el”, folyamatos intézkedések sorozatára volt szükség. Miközben a kormányzat az adósságát építette le, addig a magánszektor sem tett mást. Ebben a környezetben, nehéz felpörgetni a beruházási rátát. Ehhez véleménye szerint leginkább a feldolgozóipar tudna hozzájárulni. A költségvetési mozgástér szűk, a gazdasági élénkítés színtere a magánszektor lehet, az uniós források megfelelő felhasználásával.
„A fékeket kell leépíteni”
Magyarország 1970-től egy negyvenéves negatív spirálban volt – kezdte előadását Barcza György a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője. Véleménye szerint a gazdaságélénkítés nem arról szól, hogy forradalmi eszközökkel be kell robbantani a gazdaságot, hanem a fékeket kell leépíteni, és akkor Magyarország is produkálni tudja azokat a növekedési számokat, amiket a régió más országai.
Nem lett volna visszaesés tavaly Magyarországon, ha a bankszektor hitelezése nem szűkül, ebben idén fordulat következhet be. Az elemző úgy gondolja, hogy a kérdés, hogy milyen választ adunk a felzárkózásra. A jólét víziója – ami hitelből épül – kohéziós erőt ad, de mi történik, ha a hitelből való növekedés összeomlik? A gyors felzárkózás ígérete Barcza szerint hitelből valósulhat csak meg, és ebbe a hibába esett Magyarország is. Egy nagy hitelállomány magával rántja a reálgazdaságot is, ahogy a jegybanki kamatok nullaközeli értékéről is úgy gondolja, hogy ezek mesterségesen tartják fönn a gazdasági növekedést.
Az elemző szerint a következő gazdasági válság 5-10 vagy 15 éven belül várható, ami az állampapírpiacokat fogja érzékenyen érinteni. Barcza úgy véli, hogy az elmúlt évek kormányzati intézkedései megteremtik az alapját egy lassú, de növekvő gazdasági spirál kialakulásának, „nem mindegy, hogy homokvárra, vagy stabil alapra építkezünk” – tette hozzá.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.