Négy milliárdost menthet a kormány közpénzből a Széchenyi Banknál

A kormány milliárdos magánszemélyeket, illetve cégeiket mentheti meg a Széchenyi Bank betéteseinek létrehozott kárenyhítési alappal a Napi.hu értesülése szerint. A nehezen megindokolható segítség 6 milliárd forint közpénzt is felemészthet.

  • hvg.hu hvg.hu
Négy milliárdost menthet a kormány közpénzből a Széchenyi Banknál

Gyakorlatilag négy, egyelőre ismeretlen milliárdos magánszemélynek, illetve cégének nyújt segítséget a kormány több milliárd forintnyi közpénzből azzal, hogy kárenyhítési alapot hozott létre a Széchenyi Bank betéseinek – írja a Napi.hu. Orbán Viktor decemberben jelentette be, hogy 5-5,5 milliárd forintos kárenyhítési alapot hoznak létre a Széchenyi Kereskedelmi Bank betéteseinek a betétek azon részére, amelyek meghaladják az OBA által biztosított 30,7 millió forintot. A miniszterelnök azt is mondta, hogy a betéteseket a kormány 49 százalékban (tulajdoni hányadának megfelelően) kártalanítja.

A Napi.hu szerint a kárenyhítés minimum 2 milliárd forint lesz, de a portál értesülése szerint az is megeshet, hogy az állami pluszkártalanítás hatmilliárdos kerete "éppen elegendő " lesz a kifizetésekre. A kártalanítás végösszegének elvileg 3,7 milliárd forint körül kellene alakulnia (ennyi a betétesek bennragadt pénzének 49 százaléka). Az OBA decemberi közlése szerint ugyanis a ki nem fizethető összeg összesen 7,4 milliárd forint volt (a betétek 107 ügyfél esetében haladták meg a kártalanítási értékhatárt). Ehhez képest különös, hogy a kormány a kárenyhítéshez végül 6 milliárd forintot különített el a 2014-es költségvetésben.

Kiknek sietett a segítségére a kormány?

A portál szerint csak az említett négy magánszemélynek egyenként több mint egymilliárd forintja van a banknál. Ha ez az értesülés helytálló, akkor még az is lehetséges, hogy ezek a betétek nem estek OBA-védelem alá. Az OBA decemberi közlése alapján ugyanis a betétbiztosítónak nem volt dolga olyan betétessel, akinek ilyen nagy betétje lett volna: a legnagyobb kártalanítási értékhatáron felüli – OBA által nem biztosított betétrész – magánszemély esetében: 826 millió forint, jogi személy esetében: 638 millió forint – közölte akkor az alap.

Varga Mihály és Töröcskei István ÁKK-vezér egy sajtótájékoztatón 2013 áprilisában
MTI / Kovács Attila

Nehéz ügy

A Magyar Nemzeti Bank december 5-én vonta vissza a bank engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. A bankban súlyos vezetési problémák, sőt törvénysértések lehettek a jegybank vizsgálatának eredményei szerint, melyekkel egy több mint 100 oldalas jelentést töltött meg az MNB. A dokumentum szerint a törvénysértésekben érintett Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezetője, akinek érdekeltségei ékköve volt a bank.

Az OBA összesen 14,5 milliárd forintot fizetett ki a betétesek kártalanítására.

A bank 49 százalékos tulajdonosa 2013 júniusa óta a magyar állam. A jegybank vizsgálatának eredményei alapján nemcsak Töröcskei, hanem a kormány felelőssége is felvethető, ugyanis nehéz megindokolni, miért költött el a 2013-as tulajdonszerzésre 3 milliárd forint közpénzt, és miért nem vette észre a súlyos szabálytalanságokat. Pedig át is világította a bankot, mielőtt bevásárolt. Ennek dacára most mossák kezeiket, és úgy állítják be a történetet, hogy Töröcskeiék lényegi információkat hallgattak el előlük a bevásárlás előtt.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.