Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Január 1-től környezetvédelmi termékdíjat vetnek ki a napelemekre, miután az erről szóló törvény módosításával azt a "jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok" kategóriába sorolták. A kilogrammonként fizetendő 114 forintos díjjal kapcsolatban a hvg.hu a gazdasági és a fejlesztési tárcának is kérdéseket tett fel.
Azt kérdeztük az NGM-től és az NFM-től, hogy milyen szakmai indokokkal támasztható alá a napelemek bevonása az adóztatási körbe, illetve, hogy ebből a költségvetés mekkora bevételre számíthat? Megkérdeztük azt is, hogy van-e arra lehetőség, hogy – miként például az útdíj kiterjesztése vagy az EKÁER bevezetése során – a szakmai érvek változtassanak a díj mértékén vagy kivetésén. A válaszok helyett egy, a Földművelésügyi Minisztérium sajtóirodája által küldött közleményt kaptunk.
AFP / DPA / Patrick Pleul
E szerint:
"Az Európai Unió szigorú szabályokat ír elő az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak gyűjtésére és hasznosítására. Az EU vonatkozó irányelve az úgynevezett e-hulladékok közé sorolja, vagyis a szórakoztató elektronikai berendezésekkel egy kategóriába helyezi a napelemet és a napcellát is.
A termékdíjról szóló törvény módosítása nem tesz semmi mást, mint átülteti a magyar jogszabályokba az EU irányelvi besorolásait. A termékdíjköteles termékek köre nem csupán a fotovoltaikus elemekkel bővül, valamennyi olyan elektromos és elektronikai berendezésre vonatkozik, ami az irányelv hatálya alá tartozik.
Az uniós irányelv ehhez a termékkörhöz határoz meg begyűjtési és hasznosítási arányokat, amelyek minden tagállamra, így Magyarországra nézve is kötelezőek. 2016-tól a tagállamoknak a területükön értékesített elektromos és elektronikus berendezések 45 százalékának megfelelő mennyiségű e-hulladékot kell begyűjteniük.
2019-től ez az arány 65 százalékra nő. Ez a nagyon magas arány a hasznosítást költségessé teszi, ráadásul ezek a berendezések rendkívül sokféle anyagból állnak, ami tovább drágítja a hasznosítást. Egy-egy terméknél nemcsak azt kell nézni, hogy működése közben milyen szerepet tölt be, hanem azt is: mi történik vele azután, hogy hulladékká válik. Az elektromos és elektronikai termékekről – így a napelemről is – általánosságban elmondható, hogy használatuk befejeztével veszélyes hulladéknak minősülnek függetlenül attól, hogy működésük alatt környezetbarátak voltak-e, vagy sem."
