Nyílt levelet írt csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek a Transparency International Magyarország (TI). Szerintük Magyarországot 35 milliárd forintnyi kár érheti az európai uniós források felhasználását érintő visszaélések és a korrupt közbeszerzési eljárások miatt.

Számításuk alapja az Európai Bizottság április 10-i határozata, amely súlyos gondokat tárt fel a Gazdasági Operatív Program keretében támogatott egyes projektekkel kapcsolatban. A határozat szerint az egyik fő probléma, hogy a támogatásban részesített „műveletek kiválasztására alkalmazott eljárások” hiányosak voltak, ami minden valószínűség szerint megkönnyítette azt, hogy az arra nem alkalmas pályázatok is támogatást kapjanak – írta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.

MTI / Máthé Zoltán

Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy a pályázatok értékelői "a költségvetések megvizsgálásakor nem jártak el kellő körültekintéssel". Vagyis túlárazott projekteket is befogadtak, amelyek keretében a piaci árnál drágább beszerzésekre került sor – magyarázták a levélben.

A határozat szerint a vizsgált projekteket jóváhagyó és a végrehajtást ellenőrző hazai intézményrendszernek lenne hova fejlődnie. Az Európai Bizottság szerint ugyanis ezek "működésében olyan súlyos hiányosságok tapasztalhatók", amelyek megkérdőjelezik a „kifizetések megalapozottságának igazolására vonatkozó eljárások megbízhatóságát.” Példának okáért a magyarországi „irányító hatóság nem tárt fel nem elszámolható kiadásokat” a túlárazott projektek ellenőrzése során – olvasható a levélben.

5 százalékos elvonás = 35 milliárd forint

Az Európai Bizottság a feltárt hiányosságokra figyelemmel, illetve azért, mert a magyar kormány ezek cáfolatára "nem nyújtott be meggyőző érveket", felfüggesztette az érintett projektek finanszírozását. Ez az intézkedés összesen 700 milliárd forint ideiglenes zárolásával jár. Az Európai Bizottság szerint „minimum 5 százalékos korrekció lenne megfelelő”, ami azt jelenti, hogy Brüsszel a Magyarországnak járó források egy részének az elvonását tervezi. Az elvonás csak az adott projektet érinti, vagyis az elvont összeg elvileg más fejlesztésekre még felhasználható. Figyelemmel azonban arra, hogy a 2007-2013. közötti finanszírozási ciklusról van szó, aligha valószínűsíthető, hogy Magyarországnak lehetősége nyílik a korrekció keretében elvont források pótlólagos lehívására. A határozatból nem derül ki, hogy az Európai Bizottság pontosan mekkora összeg elvonását tartja indokoltnak, Magyarországnak azonban akár 35 milliárd forint elvesztésével is számolnia kell.

Hiába szóltak a korrupciós kockázatokról

A TI Magyarország egyébként már sokszor felhívta a figyelmet a magyarországi közbeszerzések súlyos korrupciós kockázataira, és arra, hogy az európai uniós források magyarországi kezelése sem mentes a korrupciótól. A korrupció ellen küzdő szervezetként már korábban rámutattunk arra, hogy az állami és az európai uniós források kezelését és felhasználását jellemző korrupciós kockázatokat részben maga a közbeszerzési szabályozás teszi lehetővé. 

2013-as kutatásukban jelezték, hogy az uniós beruházások közül azok a leggyanúsabbak, amelyeket a kormány kiemelt projektté nyilvánít, ilyenkor ugyanis verseny nélkül kap támogatást a kedvezményezett. Legutóbb a kormány korrupcióellenes stratégiájára tett észrevételeikben hívták fel a figyelmet arra, hogy az uniós projektek egy része túlárazott és a beruházások nem átláthatóak. A túlárazott uniós projektek pedig korrupt közbeszerzésekhez vezetnek, hiszen az uniós pénzeket a nyertes pályázók nagyrészt közbeszerzéseken keresztül költik el.

Az Európai Bizottság is felemelte a szavát a közbeszerzési korrupció ellen: az Európai Unió korrupció elleni jelentése megállapította, hogy Magyarországon a közbeszerzések közel felében egyetlen cég tesz ajánlatot, vagyis egyszereplős verseny zajlik.

Lázár számoltassa el a felelősöket!

A TI Magyarország arra kéri Lázár Jánost mint a kormány európai uniós ügyek koordinációjáért és az európai uniós források felhasználásáért felelős tagját – vizsgálja ki a szabálytalanságokat és számoltassa el a felelősöket. A költségvetési csalás gyanúja miatt pedig azt kérik, hogy miniszter kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását – zárta levelét a Transparency.