szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Történelmi megfigyelés, hogy amikor felpörög a felhőkarcolók építése, nagy világgazdasági válságok törnek ki. A világ legmagasabb épülete ma a Burdzs Kalifa Dubajban, a 2008-as válság jelzője, de hamarosan Kína léphet az élre a Sky City-vel. Mi jöhet ezek után?

Amikor a magas épületeket egymás után sorra húzzák fel, a gazdasági válság elkerülhetetlennek látszik – erre a következtetésre jutottak a Barclays befektetési bank elemzői, és ezen felbuzdulva még egy felhőkarcoló-indexet is megalkottak. Az önmagában is meglepő párosítást fokozza, hogy a banki index még a felhőkarcolók magassága és a válságok mérete között is összefüggést mutat ki.

A témát alaposan feldolgozó Business Insider nyomán bemutatjuk a legfontosabb mérföldköveket.

A világ egyik első felhőkarcolójának nevezett – ma már kissé megmosolyogtató magasságú – 40 méteres épület az Equitable Life biztosító székháza volt New Yorkban. Építése 1870 tavaszán fejeződött be, május 1-jén adták át, majd csaknem napra pontosan három évre rá összeomlott a bécsi tőzsde, és kezdetét vette a hosszú depressziónak nevezett gazdasági világválság. A visszaesés 1879-ig tartott, és Amerika mellett Európában is súlyos áldozatokat követelt, a tengerentúlon ebben a kilenc évben 18 ezer cég ment tönkre, köztük 89 vasúttársaság. A válság a második ipari forradalom felívelő szakaszának a végét jelentette.

Az Equitable Life Building New Yorkban.
Wikipedia

Chicagóban az Auditorium épülete 1889-ben már 82 méteres magasságba szökött, New Yorkban pedig egy évvel később átadták a 94 méteres New York World-öt. Ezek az építkezések pont egybeestek az 1890-es brit bankválsággal és az azt követő világpiaci recesszióval. 

A New York World, a kép bal oldalán.
Wikipedia

A 92 méter magas chicagói Masonic Temple, a 106 méteres Manhattan Life Building, és a 107 méteres Milwaukee városháza építése egybeesett az 1893-as tőzsderohammal, amely a túlpörgetett vasútépítések következménye volt. A pánik jó néhány bank vesztét okozta, és az aranypiacot is bedöntötte. 

A milwaukee-i városháza.
Wikipedia

Nem sokkal azután, hogy a 120 méter magas Park Row épületét és a 156 méteres philadelphiai városházát átadták, először omlott össze a New York-i tőzsde 1901-ben.

A városháza Philadelphiában.
Wikipedia / Versatile Aure

New Yorkban a Singer nevű felhőkarcoló már 186 méter magasba szökött, a Metropolitan Life épülete pedig átlépte a 200 méteres határt 1907-ben, amikor jött a tőzsdepánik, amelyben a részvények ára pillanatok alatt az egy évvel korábbi szint felére csökkent. 

A Singer Building.
Wikipedia

A nagy gazdasági világválság néven már a tankönyvekből is ismert, 1929–33-as túltermelési válságot három markáns amerikai felhőkarcoló építése előzte meg. A 40 Wall Street 282 méteres volt, és 1929-ben készült el, a 318 méter magas Chrysler-épületet 1930-ban, az Empire State Buildinget pedig 1931-ben adták át, utóbbi már 381 méterre ágaskodott ki a manhattani felhőkarcolók közül.

Az Empire State Building.
AFP / DPA / Benjamin Betyekin

A Világkereskedelmi Központ ikertornyait (World Trade Center, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban megsemmisült) 1972-ben és 1973-ban adták át, majd egy évvel később a chicagói Sears Tower is elkészült. 1973 és 1975 között ismét gazdasági válság söpört végig a világon, amikor Nixon elnök felfüggesztette az amerikai dollár aranyhoz rögzített árfolyamát, és az úgynevezett Bretton Woods-i nemzetközi gazdasági rendszer összeomlott.

A World Trade Center ikertornyai a terrortámadás alatt.
AFP / Seth Mcallister

Az 1997-es ázsiai pénzügyi válsággal csaknem egy időben adták át Kuala Lumpurban a Petronas-tornyokat, amelyek 450 méter fölé emelkedtek.

A Petronas tornyok Kuala Lumpurban.
AFP / Mohd Rasfan

Az 509 méter magas Taipei 101 építését 1999-ben kezdték, az épületet 2004-ben adták át. A dotkomlufi kipukkanása utáni gazdasági válság 2000–2003. között tartott. 

AFP / Juergen Effner

Dubajban a Burdzs Kalifa építése pont egybeesett a 2007–10. közötti válsággal, a világ jelenlegi legmagasabb, 828 méteres épületét, amely több mint 300 métert vert a Taipei 101-re, 2010-ben adták át.

A Burdzs Kalifa, a világ jelenleg legmagasabb épülete.
AFP / Marwan Naamani

A Burdzs Kalifát várhatóan a 837 méteresre tervezett kínai Sky City előzi majd meg, egyelőre nem tudni, mikor. Ha a Barclays elemzői nem tévednek, lehet spekulálni, amikor elkezdik megépíteni.

A Sky City látványterve.
AFP / Eyepress News
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!