Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Végig kemény akart lenni Görögország hitelezőivel szemben Jánisz Varufakisz, de minisztertársai ebben nem követték – jelentette ki a New Statesman című brit hetilap legfrissebb számában megjelent interjúban a görög pénzügyminiszteri posztról egy hete lemondott politikus. Az eurózóna többi pénzügyminiszterének azt vetette a szemére, hogy "üres tekintetekkel" találta magát szembe, bármikor gazdasági érvekkel jött elő.
"Ennyi erővel a svéd himnuszt is énekelhettem volna, akkor is ugyanaz a válasz érkezik" – jegyezte meg Varufakisz a tizennyolc minisztertársával, öt hónapon át húzódó, feszült tárgyalásokról. "Nem volt valódi vita, nem látszottak a bosszúság jelei sem, inkább olyan volt, mintha senki sem szólt volna egy szót sem" – mondta.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterről a volt görög miniszter azt mondta, "teljes mértékben" uralta az eurózóna pénzügyminisztereit. "Olyan volt, mint egy összehangolt zenekar, ahol ő a karmester" – jegyezte meg. Hozzátette, hogy egyedül Michel Sapin francia pénzügyminiszter fejtett ki időnként a német irányvonaltól eltérő álláspontot, de a végén ő is elfogadta azt.
MTI/EPA/Oresztisz Panajotu
Varufakisz egy nappal a július ötödikén a nemzetközi hitelezők feltételeiről szóló népszavazás után köszönt le hivataláról, annak ellenére, hogy a radikális baloldali Sziriza vezette kormány várakozásainak megfelelően a szavazók 61 százaléka elutasította a hitelezők által javasolt reformokat és újabb költségvetési megszorításokat.
Más oka volt a lemondásnak, mint korábban mondta
Lemondásakor úgy nyilatkozott, ezzel kívánja segítni Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt abban, hogy megállapodásra jusson az európai vezetőkkel. Ehhez képest a brit hetilap munkatársának a szókimondó közgazdász úgy nyilatkozott, azért adta fel tárcáját, mert a görög kormányon belül nem talált elegendő támogatásra azon elképzelése, amellyel ellen lehetett volna állni az Európai Központi Banknak (EKB).
A volt pénzügyminiszter azt mondta, három lépésből álló tervet terjesztett Ciprasz elé: euróban denominált készpénzt helyettesítő fizetési ígérvények, úgynevezett IOU-k kibocsátását, a 2012-ben az EKB által lejegyzett görög államkötvények egy részének leírását, és a görög központi bank feletti kormányzati ellenőrzés bevezetését javasolta.
Varufakisz azonban nem tudta meggyőzni Cipraszt a tervezetről, így inkább a lemondást választotta – olvasható az interjúban, amelyet hétfő reggel még azelőtt készített a New Stateman, hogy a görög miniszterelnök 17 órás maratoni egyeztetéseket követően megállapodott az európai vezetőkkel az újabb görög mentőcsomagról.
A közgazdász megjegyezte, örül, hogy már nem része a kormánynak. "Nem kell tovább élnem ezzel a hektikus és teljesen embertelen időbeosztással. Öt hónapon keresztül mindennap két órát aludtam" – mondta Varufakisz, és hozzátette: amiatt is megkönnyebbült, mert nem kell tovább "elviselnie" ezt a hihetetlen nyomást, hogy egy olyan álláspontot képviseljen, amelyet nehezen tart védhetőnek.
Forró a talaj Ciprasz lába alatt
Mint arról beszámoltunk, hétfőre sikerült megállapodást elérni a görög kormány és az eurózóna vezetői között.
A Brüsszelben létrejött megegyezés hírek szerint többek között azt írja elő Görögországnak, hogy az athéni parlament legkésőbb szerdán fogadjon el adóemeléseket, a nyugdíjkorhatár felemelését, és helyezzen "letétbe" 50 milliárd euró értékű állami vagyont. Ha Athén elutasította volna az európai hitelezők javaslatát, Görögország valószínűleg nem őrizhette volna meg eurózóna-tagságát.
A megállapodás hírét nem üdvözölték kitörő örömmel Görögországban, többen az ország pénzügyi szuverenitásának eltörléseként, egyenesen puccsként értékelték, hogy az európai hitelezők nagyon szigorú feltételekhez kötötték az újabb pénzügyi mentőcsomag odaítélését. Még Cipraszék koalíciós partnere és a kormányzó Sziriza több tagja is kihátrált a megállapodás mögül.
