„Tűzzel-vassal próbálom irtani a pályázatírókat, közbeszerzési tanácsadókat, projektmenedzsereket” – üzent hadat az uniós pénzek „vérszívóinak” (ahogyan lefestette őket) tavalyi miniszterjelölti meghallgatásán Lázár János. Ehhez képest az általa vezetett Miniszterelnökség most méretes, 5 milliárd forintos tenderen külső segéderőket keres, közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásra. Az 5 évre szóló pályázat másik érdekesség, hogy a Miniszterelnökség nem várta meg a saját maga által adjusztált új közbeszerzési törvény november elsejei hatályba lépését, még október 29-én feladta a hirdetményt, így a régi szabályok szerint zavarhatja le az eljárást. (Az új közbeszerzési törvénnyel ráadásul közbeszerzéssel foglalkozó jogászok szerint jó eséllyel újabb uniós kötelezettségszegési eljárást húzhatunk magunkra.) Ugyanúgy járt el tehát, mint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. szintén ötmilliárdos tenderével, csak egy nappal később lépett.

Fülöp Máté

Ilyen körülmények között formailag érthető, de furcsa, hogy a kiírás a hivatalos közbeszerzési tanácsadókra vonatkozó rendeletnek megfelelő szakembereket keres, miközben a Miniszterelnökség tudhatta a legjobban, hogy ez a rendelet hatályát veszti, mire a pályázat megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben (nem beszélve a feladat teljesítéséről, amely 2015 december közepén kezdődik). Az ominózus rendeletet a november elsején életbe lépett új közbeszerzési törvény írta felül, a pályázati kiírás pedig 4-én jelent meg. A szakértőket pedig az új rendszerben éppen a Miniszterelnökségnek kell akkreditálnia.

Szórul szóra ugyanarra a munkára szól

Még talányosabb, miért nem hirdették meg egyben az ötmilliárdos megrendelést. Ehelyett három részre bontották a feladatot, miközben a két kétmilliárdos és az egy egymilliárdos rész szórul szóra ugyanazokra a munkákra szól. Annyi a különbség, hogy a kétmilliárdos rész nyerteseinek például évi 600-600 darab minőségellenőrzési jelentést és tanúsítványt kell elkészítenie, míg az egymilliárdosnak fele ennyit. A keretmegállapodások alapesetben arról szólnak, hogy a nyerteseknek a majdani konkrét feladatok felmerülésekor újabb árajánlatokat kell beadniuk, azaz újra és újra elindítják köztük az árversenyt, így működne ez az ötmilliárdos egyösszegű keretnél. A részekre szabdalt tendernek lehet akár több nyertese is, de miután azonos munkákról van szó, kérdéses, milyen alapon, melyiktől kér majd ajánlatot a Miniszterelnökség. Közbeszerzési szakértők szerint ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy a folyamatos verseny helyett a szerződés időtartama alatt, azaz 2020 végéig bebetonozott árakon végezzék el a munkákat.

Fazekas István

A piacon három potenciális esélyest emlegetnek. Mindenekelőtt az Ész-Ker Kft.-t, nemcsak azért, mert a 444.hu a Fidesz-frakció kedvelt közbeszerzési tanácsadójának hozta ki, hanem, mert a tulajdonosát, Kárpáti György Pétert Lázárhoz közelálló üzletemberként tartják számon. Labdába rúghat az eddig állami megrendelésekkel jól kitömött Provital Zrt. is, bár az Olaf, az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálódása nem javította az esélyeit. (A Provital jogelődjében 2008-ig tulajdonos volt Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség későbbi elnökhelyettese, s az Olaf az ő cégkapcsolatainál vélt összeférhetetlenséget.) Több esélyt adnak az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt.-nek, amely tulajdonosaként Antal Kadosa Adorján szerepel a cégjegyzékben. Ezt a zrt.-t tartják a Provital utódjának, illetve az új üdvöskének. Első látványos szolgáltatása a csaknem 7 milliárd forintot kóstáló győr-gönyűi kikötőtender bonyolítása volt, amelyben – mint ismert – a Simicska-féle céget hamis adatszolgáltatás miatt zárták ki az eljárásból.