Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Akár fénymásoló lapra filctollal írt “Eladót felveszünk!”-felirat, akár a hipermarketek bejáratánál lévő színes állvány “Tartozz a csapatunkhoz!” – lépten-nyomon álláshirdetésbe botlunk. De nem csak ebből vesszük észre, hogy a kiskereskedelem komoly munkaerőhiánnyal küzd: sok helyen láthatóan kevés az áru, az eladó. Akad cég, amelyik fizetésemeléssel csábítja a dolgozókat, de ez már kevés: belső tanfolyamoktól a biztosításig sok mindent kell kínálni egy dolgozónak, hogy maradjon.
Munkásszálló a felső szinten, nagyfőnök a soron
Hogy az IT-szektorban lasszóval fogják a nyelveket is beszélő informatikusokat, régóta köztudott dolog. Komócsin Laura business coach szerint azonban már a gyártó cégek is panaszkodnak. A nagyvállalatokkal dolgozó szakember szerint egészen bizarr példák is előfordulnak. “Annyira nincs munkaerő, hogy az út mentén mennek kisbusszal és behozzák a hajléktalant és a drogost is, hátha 2-3 napnál tovább tud maradni. Máshol hónapok óta a fehérgalléros középvezetők is beállnak kékgalléros munkát végezni, azaz a sorra dolgozni, hogy menjen a gyártás. Először ez példaértékű és csapat-összekovácsoló, de mára már elfáradtak.”
AFP / DPA / Marius Becker
Már nem számít szélsőségnek, hogy buszokkal szállítják a munkásokat más megyékből, vagy akár Romániából és Szlovákiából, és az is előfordul, hogy az irodaházat eleve úgy tervezik, hogy a legfelső szinten el tudják szállásolni az ingázókat.
12 ezer dolgozó hiányzik a kiskereskedelemből |
Bár a szektor nyereséges, a vasárnapi boltzár miatt sok dolgozótól meg kellett válniuk. Érdekes azonban, hogy az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint az alkalmazottak létszáma a boltzár áprilisi eltörlése óta sem állt vissza a korábbi szintre. Az ágazatban 2015 elején csaknem 275 ezren dolgoztak, az alkalmazottak száma majdnem 4,5 százalékos csökkenés után 263 ezer fő volt 2016 augusztusában. |
Növekvő munkaerőhiányról számoltak be az Auchannál is. “Áruházláncunknál is tapasztaljuk, hogy az elmúlt 1-2 évben kevesebb jelentkezés érkezik a betöltetlen pozíciókra, éppen ezért nagy figyelmet fordítunk a munkatársaink megtartására, illetve folyamatos fejlesztésére” – mondta a hvg.hu-nak Samu Zsófia kommunikációs vezető. A hipernél leginkább a fizikai munkakörökben, mint pénztár host és hostess, eladó és árufeltöltő érzékelik a hiányt. (A kép azonban kissé csalóka, legalábbis – mint ahogyan arról korábbi cikkünkben olvashattak – nem mindig látszik a munkaerőhiány olyan drámainak a kiskereskedelemben.)
Szórólaptól hr-felhőig
Samu Zsófia szerint sok álláskereső preferálja a szórólapos vagy újságos álláshirdetést, emellett álláskereső portálokon is hirdetnek. “Minden olyan csatornát igyekszünk felkutatni és használni a toborzáshoz, amely látogatott és keresett az álláskeresők körében” – mondta a kommunikációs vezető. Használják a LinkedInt és a Facebookot is, sőt, saját felhőalapú karrieroldalt is működtetnek, ahol a jelölt nyomon követheti a beadott pályázata alakulását.
Komócsin Laura is arról számolt be, hogy minden platformon keresik a munkavállalókat: nyílt napokat tartanak, akár busszal hozzák a potenciális jelölteket az állásbörzékre.
Vannak olyan vezetők, akik akár szombaton is felvételiztetnek, ha a jelölt csak akkor tud eljönni.
Nem festeni, beszélgetni!
Tavaly 763 középiskolás töltötte az Auchannál a szakmai gyakorlatát, akik közül többen ma is ott dolgoznak. “2016-ban több mint 1000 tanuló fogadására készültünk fel, de a nyári gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók is szerezhetnek nálunk tapasztalatot” – említette Samu Zsófia a toborzás egy másik ágát. A több kereskedelmi cégnél is működő belső fejlesztési programok is mind ugyanazt a célt szolgálják: megtartani a képzett, értékes dolgozót.
Fülöp Máté
“Sokkal olcsóbb megtartani egy már meglévő munkaerőt, mint felvenni valakit, akiről nem is tudjuk, hogy mennyire válik be” – erősítette meg Komócsin Laura. Ugyanakkor a felsővezetők jó szándéka kevés a dolgozó megtartásához. Volt olyan főnök, aki kifestette a munkások öltözőjét, ám ők ahelyett, hogy örültek volna, morogtak, hogy büdös festékszag van.
A business coach szerint a beszélgetés kulcsfontosságú, mert van, ahol sokkal olcsóbb és hatékonyabb megoldások vannak, mint amit a vezetők gondolnak. “Mást akar az X és mást az Y-generáció, mást akar minden egyén, azaz nagyon fontos lenne, hogy beszélgessenek. Már önmagában az odafigyelés is megtartó erejű” – tette hozzá.
Európa is bajban van |
Az Európai Bizottság foglalkoztatási szolgálata jelenleg csaknem 2 millió álláshirdetést sorol fel, ennek több mint negyedét német cégek töltötték fel a rendszerbe. Magyar vállalkozások 5427 állást hirdetnek itt. Eladói pozícióba csak Németországba 25 ezer embert keresnek, ezt követi az Egyesült Királyság 7 ezer, majd Franciaország 5,5 ezer eladóra vadászva. A magyar boltok is aktívak, 522 eladót keresnek az oldalon keresztül. A tagállamokban összesen 51 ezer kereskedelmi dolgozót keresnek az áruházak az uniós portálon. Bár ez nem egy hivatalos statisztika, mivel nem kötelező itt hirdetni, de jól tükrözi az európai állapotokat. |
A fizetésemelés nem elég
Az új dolgozók felvételén túl a megtartásra kell fókuszálniuk a cégeknek – és nem csak a béremeléssel. Komócsin Laura szerint annál a cégnél, amelyet 2-3 ezer forinttal több bérért otthagynak a dolgozók, általában más bajok is vannak, így az egymásra licitálás önmagában nem megoldás.
Hasonlóan látják az Auchannál is, ahol októberben átfogó béremelést hajtottak ugyan végre, de az átlagosan 14%-os növekedés mellett béren kívüli juttatásokkal és szociális védőhálóval próbálják megakadályozni az elvándorlást. “Emellett a munkavállalók csatlakozhatnak a vállalati részvényesi programhoz, melynek keretében részesülnek a vállalat teljesítményének eredményéből” – ismertette Samu Zsófia.
