Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) levélben fordult Varga Mihályhoz, hogy a csapolt sörre is terjesszék ki az étkezőhelyi kedvezményes áfát. Arra hivatkozva érveltek az áfacsökkentés mellett, hogy a miniszter egy februári üzleti fórumon jelezte: juttassák el hozzá, ha tudomásuk van az uniós szabályozásnak megfelelő, más tagállamban működő gyakorlatról – írja a Világgazdaság.
Romániában 2015 óta 9 százalékos áfát kell fizetni a csapolt sör után, amit az Európai Bizottság nem is kifogásolt. Horvátország egységesen 13 százalékos forgalmi adót alkalmaz az éttermi szolgáltatásokra, Olaszország kilenc, Írország pedig tíz százalékosat. A The Brewers of Europe brüsszeli érdekképviselet pedig hangsúlyozza, hogy a sörök kedvezményes elbírálását az éttermi szolgáltatások területén 2009 óta uniós irányelv teszi lehetővé.
A levelet jegyző két szervezet Magyarországon négy nagyüzemben és ötven kisüzemben gyárt söröket, több mint kétezer főt foglalkoztat közvetlenül, további 23 ezret a söripari értékláncon keresztül. A nagy gyártók termelésének 10 százalékát teszi ki a csapolt sör, a kisüzemeknél ez az arány 50 százalék. A kezdeményezők szerint, ha 2018 januárjától a csapolt sör bekerül a kedvezményes áfakörbe, az árengedmény részbeni átadása mellett a profitot technológia- és termékfejlesztésre lehetne fordítani. A kisüzemi sörök fogyasztása pedig így fél-egy éven belül 10-15 százalékkal is megnőhetne.
Olcsóbb lesz a kaja, ha pincér viszi az asztalhoz, mintha futárral jönne
Ember legyen a talpán, aki kiigazodik januártól a vendéglátóiparban a fogyasztást terhelő adók között. A jelenlegi 27 százalék helyett 18 százalékos forgalmi adóval adózik az éttermi étel és a helyben készített ital fogyasztása, de nem mindegy, hogy helyben fogyasztásról vagy elvitelről van szó.
