Az egyházak kongatták meg először a vészharangot, ahogy kiderült, mennyire könnyű lesz mostantól elfelejteni az adó 1 százalékának felajánlását. Nem csak ők vannak bajban: több ezer alapítvány és civil szervezet várhatja aggódva az adóbevallás május 22-i határidejét.

A NAV idén már 3,8 millió embernek felajánlja, hogy helyettük kitölti az adóbevallást, és bár ez a szám várhatóan jóval kisebb lesz végül, így is sokan választják az egyszerű megoldást. Ha az adózó nem reagál semmit a határidő lejártáig az adóhivatal megküldött javaslatára, akkor automatikusan érvényesnek számít az adóbevallás. Ez pedig azt is jelenti egyben, hogy az adó 1+1 százalékának felajánlását is sokan kihagyhatják. Igaz, arra odafigyel a NAV, hogy csak az hagyhassa ki ezt a lépést, aki tényleg nagyon lusta: az online adóbevallásnál szinte kiszúrja az ember szemét, hol lehet rendelkezni az 1 százalékokról.

magyarorszag.hu

Hiába lett egyszerűbb a rendszer, két-három évbe is beletelhet, amíg az emberek számára természetes lesz, hogyan kell felajánlani az 1+1 százalékokat – erről beszélt Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. A katolikusoktól Erdő Péter bíboros jelezte, hogy minden alkalommal, amikor változnak az adó egy százaléka felajánlásának szabályai, sokan elbizonytalanodnak. Nem csoda, hogy az egyházak aggódnak: a civil szervezeteknél sokkal többet, több száz millió forintot kapnak minden évben ezekből a fejajánlásokból, sőt, a katolikusoknak évi közel 2,5 milliárd forint jár innen.

Gyakorlati javaslattal Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke állt elő. Ő arról beszélt, az egyházfinanszírozást függetleníteni kellene az adószabályoktól. Szerinte jó megoldás lehetne, ha elég volna az adózónak egyszer rendelkeznie az egyházi egy százalékáról, utána pedig minden évben automatikusan a korábban választott egyháznak menne a pénze, hacsak nem kéri az ellenkezőjét. Ebben van is logika, hiszen amíg az ember egyik évről a másikra választhat másik, számára szimpatikus civil szervezetet, vallást nagyon ritkán szoktak váltani.

MTI / Illyés Tibor

Nagyot bukhatnak a civil szervezetek és alapítványok is. Nem meglepő, ha sokan a kormánykritikus civilek állami vegzálását látják emögött, de valójában nem azok veszthetik a legtöbbet, akiket Németh Szilárd a Soros-birodalom álciviljeinek nevez. Ezek közül a legtöbb 1 százalékos felajánlást a Társaság a Szabadságjogokért kapta, tavaly 13,9 millió forintot. Összehasonlításképp: a teljes bevételük 249 millió forint volt, ennek elsöprő többségét külföldi adományként kapták, de még a belföldi cégek is több adományt dobtak össze nekik, mint amennyi az 1 százalékokból összegyűlt. A Magyar Helsinki Bizottság 2,05 millió, a Transparency International Magyarország pedig 1,49 millió forint szja-felajánlást gyűjtött össze tavaly. Ez a három szervezet egyébként jóval többet kap a Békemeneteket szervező CÖF-nél, amelynek támogatói mindössze 1,1 millió forintot ajánlottak fel. 

A legismertebbeknek tehát szinte aprópénz az 1 százalék, a közepes méretű szervezeteknek viszont létfontosságú. A magyarországi civil szervezeteket összefogó Sziamaci.hu számítása szerint a legtöbb ilyen szervezet bevételeinek körülbelül 35 százalékát teszik ki a magántámogatások, az államtól pedig az összes pénzük nagyjából 30 százalékát kapják. A KSH legfrissebb adatai még 2015-ösek, ezekből kiderül: a közalapítványok és egyesületek árbevétele 607 milliárd forint volt, míg az 1 százalékokból összesen 8,4 milliárdot szedtek össze. Ez arányaiban kevésnek számít, viszont mivel egyenlőtlenül oszlik el, egyesületek tömegének jelenti az életet az szja-felajánlás. Nagyjából 25 ezer olyan civil szervezet kap ajándékot egy évben, ezek közül 13 ezer kapott százezer forintnál többet, egymilliósnál nagyobb támogatás pedig közel ezernél gyűlt össze. A szervezetek közül több, mint 1600 számára ez a teljes éves bevételt jelenti. A támogatási lista középmezőnye olyan szervezetekkel van tele, amelyeknek nincs pénzük teleplakátolni az országot minden tavasszal az 1 százalékokért, de nehéz lenne fenntartaniuk a működésüket a felajánlások nélkül. A lista élén állók abban megegyeznek, hogy a működésük biztosított az 1 százalékok nélkül is, de milliókban mérhető veszteség lehet számukra, ha sokan választják a kényelmesebb utat az adóbevallásnál. A legtöbb felajánlást az egészségüggyel foglalkozó szervezetek kapják: kórházak, mentők, illetve a beteg gyerekek számára programokat szervező Bátor Tábor Alapítvány található a lista élén; az első 12-be tíz ilyen szervezet mellett csak két állatotthon fért be.

Még a 2016-ig érvényes szabályok szerint is csak az adózók alig több, mint a fele ajánlotta fel bárkinek az 1+1 százalékot. A több mint négymillió adózó közül általában 1,9-2 millióan nem jelölnek meg kedvezményezettet, így körülbelül 6-8 milliárd forinttal segítik az államot. Az is kérdéses, hogy hányan fogják végül megváltoztatni az adóbevallásukat arról, amit a NAV felajánl nekik. Érdekes arány, hogy tavaly, amikor a NAV elkészítette az adóbevallást, ha az adózó ezt kérte, a vártnál sokkal kevesebben, 440 ezren mondták azt, hogy az adóhivatalé legyen ez a feladat.