Állítsuk meg Brüsszelt, minden támogatást kifizetett

106 százalékos teljesítéssel zárta Magyarország a 2007–2013-as uniós pénzügyi ciklust, vagyis a rendelkezésre álló forrásoknál 6 százalékkal többet költött el az ország – erről Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára számolt be egy konferencián. Ez persze nem jelenti azt, hogy a sikerre való tekintettel az EU még hozzádobott 6 százaléknyi forrást a 8700 milliárd forintos kerethez, a többletet, 520 milliárd forintot a hazai költségvetés állta.

A lehívás persze nem volt problémamentes, három dolog miatt is.

• A pályáztatás a rendszer átalakítása miatt több mint egy évig állt az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után. Emiatt is sűrűsödött be a végére a lehívás: 2014-ben csaknem 1900 milliárd, az utolsó évben, 2015-ben pedig az állami önrésszel együtt 2800 milliárd forintot fizetett ki a kormány az unió által finanszírozott projektekre. Volt, hogy heti 200 milliárd forintot utaltak a kedvezményezettek felé.
• A lehívást késleltette az is, hogy a szabálytalanságok miatt az EU több esetben tartott vissza pénzt. Ilyen volt például az M4 autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza, amelynek az építését le is állították, miután kiderült, az unió nem fogja pénzelni. De előfordult olyan is, hogy teljes programok vagy operatív programok esetében állították le a kifizetést, és büntetést is kiszabtak (ez nem a támogatás elvonását jelentette, hanem azt, hogy a programon belül más pályázatokra juthatott belőle). Ilyen volt a sokszorosan túlszámlázott munkagép vagy az aszfaltkeverők ügye.
• Későbbi ellenőrzések során is vontak vissza támogatásokat – ez magyarázza a túlteljesítést is, hiszen a kormány azzal biztosította be magát a meghiúsuló fejlesztések ellen, hogy több pénzt ítélt meg, mint amennyi rendelkezésre állt.

A lényeg persze az volt, hogy teljesítsék Orbán Viktor kívánságát, és száz százalékban hívják le a forrásokat. A konferencia előadói – Vitályos Eszteren kívül Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára – arról diszkréten hallgattak, hogy a GDP-növekedés gyorsulásán túl mennyire volt hasznos a pénz felhasználása.

Pedig a Miniszterelnökség erről megrendelt egy elemzést, ám a KPMG és a GKI által készített anyag meglehetősen lesújtó képet festett. Azt állapította meg: a nagy hajrában alig volt olyan terület a magyar gazdaságban, ahol hatékonyan használták volna fel a 2007–2013 között rendelkezésre álló forrásokat. Ezek szerint még 520 milliárd forinttal többet is.