Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Minden tagország hozzájárult már, hogy az Európai Bizottság feloldja a 2007–2013 közötti útépítésekhez nyújtott uniós támogatások kifizetésének megszakítását, mégsem jött még pénz Budapestre.
A Világgazdaság brüsszeli forrásból úgy értesült, hogy közvetlenül az átutalás előtt robbant a bomba, egy újabb aszfaltügy. A regionális biztos leállította a kifizetést, és részletes indoklást kért a Miniszterelnökségtől, már a 2014–2020 közötti időszak közbeszerzési metódusáról.
Az úgynevezett aszfaltkeverő ügy miatt korábban körülbelül 500 milliárd forintnyi támogatás ragadt benn, a brüsszeli forrás szerint most körülbelül 700 millió euró átutalása akadt meg.
Az aszfaltkeverő-faktor
A 2014–2020-as támogatási ciklus útépítési pályázataiban a bírálati szempontok közé bevették a környezetterhelési értéket, ami a minél kisebb szén-monoxid-kibocsátást díjazza. Ezzel a módszerrel a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép 10,4 milliárdos ajánlata sem volt elég ahhoz, hogy megelőzze a 14,8 milliárdért ajánlkozó Strabag–Hódút párost. A rendszer egyik fő eleme az aszfalt szállítási távolsága, ami 20 százalékos súlyszámmal került be a szempontok közé.
Brüsszel szerint diszkriminatívra sikeredett a környezetterhelés érték alkalmazása. A feltételek közé csak az aszfalt szállítási távolsága került be, semmi más. Vagyis nyerésre csak annak volt esélye, aki az építkezéshez a legközelebb rendelkezett aszfaltkeverővel.
Most azt vizsgálják Brüsszelben, hogy „visszaesőnek” számít-e Magyarország, és ha igen, az előző ciklus támogatását vissza lehet-e tartani az új ciklusban ismétlődő hasonló probléma miatt.
A 2007–2013-as támogatási időszakban az útépítő tendereknél Brüsszel azt találta diszkriminatívnak, hogy a közbeszerzési pályázati feltételek alapján csak az pályázhatott eséllyel, aki az építkezéstől kilométerben meghatározott távolságon belül aszfaltkeverővel rendelkezett. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hónapja bejelentette, hogy megállapodás született, és Magyarország 48 milliárd forint büntetéssel megússza az aszfaltkeverős kalandot – emlékeztet a lap.
A napokban a DK azonban azt közölte Corina Cretu uniós biztosra hivatkozva, hogy Brüsszel ennél lényegesen többet, 573 millió eurót, vagyis átszámítva körülbelül 180 milliárd forintot tart vissza.
A miniszterelnökségi sajtóiroda a Világgazdaság kérdésére megerősítette, hogy Brüsszel még nem utalt át pénzt az aszfaltkeverő ügy miatt felfüggesztett forrásokból, bár a magyar hatóságok mindent kiküldtek, ami a kifizetéshez kell. Azt az értesülést azonban cáfolta a kancellária, hogy a fix aszfaltkeverő-telep megléte megint bekerült volna a pályázati feltételek közé.
