A bankokat ostorozta Lázár János az e heti kormányinfón, ezúttal a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok sikertelensége miatt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a támogatási rendszer átalakítását helyezte kilátásba, aminek az irányát is tudni lehet: a bankok helyett az állam bonyolítaná a támogatást.

A kormány azt elégelhette meg, hogy a vártnál kevesebben vették igénybe a csokot, amelynek nem csak a szabályrendszere bonyolult, de az előírásai is igen szigorúak. Az alacsony kamatkörnyezet miatt ráadásul a piaci lakáshitelek is felveszik a versenyt az államilag támogatott csok-kölcsönökkel. Lázár szerint tűrhetetlen, hogy a bankok inkább saját termékeiket ajánlják az igénylőknek.

Most előfordulhat, hogy a jelzáloghitel THM-je kevesebb annál a 3 százaléknál, amely a csokhitel kamata lehet – az igénylés pedig jóval egyszerűbb, hiszen a bank maga határozza meg a feltételeket, nem kell igazodnia a csok-rendelet előírásaihoz.

Az egyelőre nem világos, hogyan bonyolítanák le a támogatott hitelek folyósítását (a vissza nem térítendő támogatás nyilván egyszerűbb történet). A mi legnagyobb kérdésünk azonban nem ez, hanem az: miért jó az államnak, hogy akár tizenöt évig kamattámogatást fizet az adófizetők pénzéből, ha arra nincs igény.

A kép természetesen csalóka, hiszen a kamatok emelkedésével a piaci hitelek árelőnye is elvész. Gyors növekedésre azonban rövid távon senki nem számít.

A csokot 2016-ban 26 ezer család vette igénybe, az átlagos támogatási összeg 1,45 millió forint volt. A maximális 10+10 milliót (vissza nem térítendő támogatás + támogatott hitel) három vagy több gyermek esetén és új lakás vásárlásához valamivel több mint három és fél ezer család kapta meg a kormány év eleji összesítése szerint.