91 éves korában meghalt a világ talán legismertebb bútorkereskedésének, az Ikeának az alapítója. Ingvar Kamprad halálát a cég hozta nyilvánosságra.

Kamprad 1926-ban született Svédországban, apja német bevándorló volt. A Wikipedia szerint már egész fiatalon elkezdett üzletelni, gyufát, halat és sok egyebet árult. A mára világhírűvé vált Ikeát 1943-ban alapította (a név az Ingvar Kamprad, a családi farm Elmtaryd, valamint a közeli Agunnaryd kezdőbetűiből tevődik össze), főként nagybátyjának konyhaasztal-modelljét kínálták. A kínálatban 1948-ban jelent meg a helyi üzemek által készített bútor. 1951-re ez vált az IKEA fő profiljává, az első bemutatótermet 1953-ban nyitották meg.

Kamprad négy éve vonult vissza a cég vezetéséből, ő volt a világ egyik leggazdagabb embere.Ugyanakkor közsimert volt, hogy turkálókból öltözködött. Két könyvet is írt, egyet a mértékletességet és az egyszerűséget hangsúlyozó filozófiájáról, egyet pedig (társszerzőként) az Ikea történetéről.

1994-ben nagy vihart kavart, amikor a fasiszta Per Engdahl halála után nyilvánosságra hozott levelekből kiderült, hogy Kamprad 1942-ben, 16 évesen csatlakozott a politikus fasiszta mozgalmához, az Új Svéd Mozgalomhoz. Nem tudni, mikor lépett ki onnan, de Engdahl barátja volt még az 50-es évek elején is. 1994-ben az Ikea dolgozóihoz írt levelében azt írta, akkori csatlakozása "élete legnagyobb hibája" volt.  Ugyanakkor még egy 2010-es interjúban is "nagy embernek" nevezte Engdahlt, akiről élete végéig ezt fogja gondolni.

2014-ben, amikor minden idők legjobb svéd vállalkozójának nevezték ki, kijelentette: a szegények segítőjeként tekint magára, már karrierje elején megtanulta, hogy "senki sem nézheti le a szegény, egyszerű embereket". Emlékezett a kezdetekre, amikor például 50 koronáért adott el egy hordozható írógépet. "Más idők voltak azok. Egyet azonban megfogadtam: ha ötleteimmel sikert érek el és üzletember leszek, akkor sem hagyom figyelmen kívül a szegényeket. Ez lett az Ikea koncepciójának alapja is" – mondta Kamprad.

A cég történetéről két éve állandó kiállítás is nyílt, amelyen kiderült, hogy van, aki kritikával illeti a népszerű lakberendezési lánc filozófiáját: Sara Kristoffersson, a stockholmi egyetem professzora szerint míg a vállalat "a svéd egyenlősdi lejárt lemezét játssza, az országban már régen nincs szó egyenlőségről". A professzor szerint a cég idealizálja a svéd képet, a múzeum pedig inkább tekinthető a marketingstratégiájuk részének.

Múlt év novemberében világszerte 49 országban 411 áruház működött. Magyarországon tavaly júniusban nyílt a harmadik Ikea, 17 milliárd forintos beruházással Soroksáron. A cégbirodalom éves forgalma megközelíti az 50 milliárd eurót.