Mutsy Árpád szerint kicsiben nem lehet elkezdeni: legalább 1-1,5 millió eurós gombafarmmal érdemes elindulni. Pedig egy négyzetméter termőfelület kialakításakor a bekerülési költség 500-550 euró. 

„Egy helyiségben 1100 négyzetméteren termesztünk. Egy farm így 6-700 ezer euróba kerül, és a 6 hetes termelési ciklus miatt legalább 6 gombaház szükséges. Plusz az infrastruktúra kialakítása. Azt szoktam mondani, hogy a gombatermesztés a kertészet Forma-1-es versenye: nagy a bekerülési költség, de rendkívül biztonságos. Nem befolyásolja az időjárás, a rossz fajtaválasztás és a kártevők, valamint a vírusok felszaporodása sem. A többi kertészeti ághoz képest nagyon gyors a termelés: miután behoztuk a komposztot, a 18. napon már elkezdjük róla szedni a gombát” – mondja az ügyvezető.

Mutsy Árpád

Reviczky Zsolt

Az ócsai telepen modern holland típusú gombafarmot hoztak létre: 12 db 864 négyzetméteres mellett 12 darab 550 négyzetméter termesztőfelületű felszíni gombatermesztő házban nőnek a csiperkék. A laskagombákat pedig 12 termesztősátorban nevelik. A másik fő tevékenység a komposztgyártás, ahol a mezőgazdasági hulladékokat tudatosan szelektív táptalajjá alakítják. A megfelelő hőmérséklet, nedvességtartalom, nitrogén-alapanyag arány beállításán kívül, állandó forgatással és oxigén biztosításával 10-12 nap alatt lesz kész az I-es fázisú komposzt. A lótrágya, csirketrágya, szalma alapanyagokból végül pasztörizálással kór- és kártevőmentes anyag lesz. 

A zárt érlelőkamrákban, hőkezelő alagutakban kezeléssel készül a II-es fázisú komposzt, amihez aztán hozzákeverik a gombacsírát, utána áttöltik egy másik alagútba, átszövetik gombafonalakkal, és ezt értékesítik III-as fázisúként az ügyfeleknek. Ezzel már nemcsak komposztot, hanem előnevelt gombát adnak el. Ahogy a termesztő ezt a megfelelő körülmények között elhelyezi, 16-18 napon belül szedheti is a gombát. 

Reviczky Zsolt

Kalandos kezdet a délvidéki erdőkben gombászva 

Mutsy Árpád a délvidéki Zentán született, tanyán nőtt fel. Nagyszülei és szülei is gazdálkodtak, erdészmérnök édesapja pedig Jugoszlávia első hivatalos gombatermesztője volt. Bár ügyvédnek szánták, Árpád maradt a mezőgazdaságnál: 1990-ben végzett a Budapesti Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési tanszékén. Még ebben az évben a gombacsírával foglalkozó Somycel Hungária Kft.-hez került, majd a céget tulajdonló Heinz konszern néhány év után az amerikai Sylvan-csoportnak adta el a leányvállalatait. Mutsy Árpád  tíz éven át dolgozott a két cégnél, felépítette a közép- és kelet-európai értékesítési hálózatot. Részt vett a Sylvan törökországi és oroszországi terjeszkedésében, valamint a dunaharaszti csíraüzem létrehozásában is.

Eközben 1991-ben a délszláv háború miatt a család többi tagja is átköltözött Magyarországra, és közösen létrehozták a gombatermesztésre szakosodott Bio-Fungi Bt.-t. De magyar állampolgárság nélkül nem lehettek őstermelők. Emiatt nem juthattak be a nagybani piacra, ezért saját maguknak kellett kiépíteni az értékesítési hálózatukat is. Árpád itt még csak a háttérből segítette a családi vállalkozás működését, majd 2000-ben otthagyta az amerikai multit a Bio-Fungiért. Tudatos termesztési és értékesítési elképzeléssel vágtak neki a közös munkának: a kereskedelmi hálózatokat és a szupermarketeket is megcélozták. Ez pedig bejött nekik. A friss gombáik Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Ausztria üzletláncaiban kerülnek a polcokra. Az általuk forgalmazott gomba 80 százalékát ők állítják elő, a maradék 20 százalékot az integrált pincés kistermelőktől vásárolják fel. A cég ugyanakkor erősen exportorientált, a bevétel több, mint 60 százaléka a külföldi eladásokból érkezik. 

Reviczky Zsolt

Kalapos magyar történelem 

A 80-as években a gomba luxuscikknek számított, kevés is volt belőle, így ritkán került az asztalra. 1990-ben az összmagyar termés még csak 2-3000 tonna volt, ezután viszont a gombatermesztés az egyik legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ág lett. Tíz év alatt közel tízszeresére, 30 ezer tonnára növekedett a hazai termelés. Ennek negatív és pozitív hatásai is voltak. Egyre többen látták meg benne az üzleti lehetőséget és kezdtek izomból gombát termeszteni. Valamint kitört az áruházi értékesítési láz. Így már nagyobb mennyiséget is el lehetett adni, de ez a profitot is csökkentette. Ráadásul Magyarország fáziskésésbe került, mert hagyományosan pincében, zsákos formában termesztett, ami sok kézimunkát igényelt. Ez addig jól működött, mígnem meg kellett ütközni a nemzetközi konkurenciával, amely már gombaházas, illetve sátras termesztéstechnológiát alkalmazott. Így húztak el tőlünk a holland és főleg a lengyel vetélytársak. 

Reviczky Zsolt

A 2000-es évek elejére a hazai ágazat lendületet vesztett, eltűntek a korábban kiharcolt versenyelőnyök. Viszont így sokan kiszálltak a gombaiparból. További nehézséget okozott, hogy nem lehetett megfelelő minőségű és mennyiségű komposztot kapni. Pedig ez a termesztés egyik legfontosabb része, a komposztot hálózza be a gombafonal, ebből táplálkozik és ezen fejlődik ki a termőtest. A vállalat ezért 2000-ben elkezdett gombakomposztot gyártani. Eleinte 3-400 tonnát állítottak elő, most 2200-2400 tonnát gyártanak hetente, aminek  60-65 százalékát exportálják 10 országba. 

Miért nem eszi a magyar a gombát? 

A magyarok átlagosan 1,5 kiló gombát esznek évente, míg Európában 3-4 kiló fogy. Szóval van még hova fejlődni. Ezért mi mindent meg is teszünk, hogy itthon is elfogadtassuk a gombát, és igyekszünk minél népszerűbbé tenni

 – mondja Mutsy Árpád. "Hosszú távon gondolkodunk, mert bár méltatlanul keveset esznek belőle a magyarok, a gomba a húsmentes, gluténmentes és energiaszegény diétákban is kiválóan megállja a helyét".