Vége a kampánynak. Ha majd évek múlva visszaemlékezünk 2018 tavaszára, a legtöbbeknek valószínűleg a migránsozás fog eszébe jutni, a kormány szinte meg sem próbálta bemutatni, mi mindent tett a gazdasággal, ami miatt újabb négy évre bizalmat kér. Mi azért összegyűjtöttük, mi minden történt 2010 óta: fényévekre vagyunk az akkor meghatározott államadósságcéltól, a személyi jövedelemadó csökkent, de az áfa Európa legmagasabbja, a munkanélküliség főként a közmunka és a kivándorlás miatt csökkent, a versenyképességünk romlott, eközben pedig az EU második legkorruptabb országa lettünk.

Olyat pedig legutóbb 2012-ben, Schmitt Pál lemondásakor láttunk, hogy egy kormányközeli botránynak valódi következménye lett. Bemutattuk a legemlékezetesebb példákat, amikor azt hittük, ebbe már valaki tényleg bele fog bukni, és mégis tévedtünk. Volt itt miből válogatnunk – az Elios-ügy, a netadó, a vasárnapi boltzár, a letelepedési kötvények ügyei, a civilek és a CEU csuklóztatása, és persze az urizálás is úgy lett hír az elmúlt években, hogy következményekre nemigen volt példa.

Nyúlfarknyi határozattal biztosította a kormány a választási rezsicsökkentést azoknak, akik olyan településen laknak, ahol nincs vezetékes földgázellátás. Németh Szilárd pedig azt jelentette be: ahol fával fűtenek, körülbelül 29 ezer háztartásban, nincs mit jóváírni, így ezeken a helyeken a 12 ezer forintot egyszeri utalással elküldik az érintetteknek. Sőt a kormány a nyaralók után is ad téli rezsicsökkentést, akkor is, ha azokat egyáltalán nem is használták télen.

A Népszava eközben utánaszámolt: kétszer annyiba került a gáz az elmúlt nyolc évben, mint az azt megelőző nyolcban. Míg 2002 májusa és 2010 áprilisa között átlag 66 forintba került egy köbméter gáz, addig 2010 májusa és 2018 februárja között 113 forintba került ugyanez a mennyiség.

Titokzatos nagybevásárlásra készül az állam: a Magyar Közlönyben megjelent határozatból csak annyi derült ki, hogy valamilyen „társasági részesedés megszerzésére” 30 milliárd forintot csoportosított át a kormány. Arról azonban nem mondtak el semmit, hogy melyik cégről van szó.

A nagybevásárláshoz elvettek közel tízmilliárd forintot az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára szánt pénzből, ami nem kis tétel, hiszen korábban 25 milliárd forintot szánt a kormány a nagyszabású felújításra. Ráadásul ez a 9,822 milliárd forint a teljes idei kerete volt a rekonstrukciónak.

A hét képe: még egy nagy stadionépítés jöhet, az eredetileg a 2024-es olimpiára szánt atlétikai stadionnak már a tervezése is majdnem 5 milliárd forintba kerül.

Súlyos, rendszerszintű jogsértéseket tapasztalt Magyarországon az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, ezért javasolni fogja az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárás megindítását. De azt is indítványozzák, hogy az uniós források kifizetését függesszék fel, az eddigi kifizetések ügyében pedig induljon vizsgálat. A jelentéstervezet szerint Magyarországon a kormányzás „jelentős, rendszerszintű fenyegetést jelent a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra”.

A kormány azt mindenesetre megúszta, hogy a kampánynak része legyen a jelentés: az EP április 12-én tartja ezzel kapcsolatban az első vitát, a szöveghez május 15-ig lehet módosítókat benyújtani, a plenáris pedig szeptemberi ülésén szavaz majd róla.

Az „Elios-receptre” lezavart közbeszerzés miatt tett feljelentést a hódmezővásárhelyi önkormányzat. Márki-Zay Péter polgármester szerint olyan cégnek adták a városban a megbízást a kukásautók és edények beszerzésére, amely soha nem foglalkozott ilyesmivel korábban. Hadházy Ákos pedig arról beszélt: 300 millió forint kárt szenvedett a város ezzel. A hódmezővásárhelyi Fidesz tagadja, hogy jogsértő lett volna a kukabeszerzés. „Bárki pályázhatott volna, egy jelentkező volt, a semmiből, vagyis az egyből nem lehet választani” – válaszolta Hegedűs Zoltán, a hódmezővásárhelyi Fidesz frakcióvezetője kérdésünkre.

A városban Lázár János is kampányolt, eközben pedig az egyik helyi cég szakszervezeti vezetője szembesítette azzal, hogy egy fillérrel sem keresnek többet, mint az előtt, hogy papíron béremelések történtek. Munkabeszüntetéssel is fenyegetett, amire Lázár arról kezdett beszélni, hogy aki sztrájkol, az az állását kockáztatja.

Közel kétmilliárd forintból fejlesztette termelését a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt., a cég most az IKEA egyik lámpacsaládjának kizárólagos gyártójává válik. A gyártást egy kínai vállalattól veszik át, számításaik szerint nyáron már a cég lesz a termék kizárólagos beszállítója az IKEA-nak. Jelenleg heti 20 ezer darab lámpát készítenek, de a gyártás átvétele után évi 1 millió lámpa értékesítését tervezik.

Egyébként is nagy hete volt a magyar világítástechnikának: Jörg Bauer, a Tungsram-csoport elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy az új cégvezetéssel is minden magyar gyárban folytatódik a termelés.

Lehagy minket a régiónk, a szlovák és a lengyel után most már román csodáról beszélnek. A Kopint-Tárki jelentése szerint 2010 óta a román gazdaság 2017-ig 30 százalékkal bővült, a lengyel 25 százalékkal, a szlovák 21 százalékkal, a magyar pedig 16 százalékkal, nagyjából olyan mértékben, mint a jóval fejlettebb Csehország.

Az elemzés szerint a gazdaságunk idén 4 százalék körül nőhet. Az ipar termelése javulhat, az építőipar növekedési üteme pedig lassulni fog. A fogyasztás gyorsabban bővül, mint tavaly, a beruházások szerepe viszont mérséklődni kezd.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse, és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!