szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kevesebb támogatás, több befizetés, ráadásul szigorúbb ellenőrzés - így képzeli el az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetést.

Az eddiginél nagyobb, a következő generáció életét meghatározó költségvetésre vonatkozó javaslatot dolgozott ki az Európai Bizottság – mondta Jean-Claude Juncker. A bizottsági elnök kiemelte: a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó büdzsét készítettek elő. A javaslatot - a korábbi tervekkel ellentétben - nem a bizottság sajtótájékoztatóján, hanem az Európai Parlament plenáris ülésén mutatta be a bizottság elnöke.

Újításként említette, hogy a fejlesztési (vagyis az EU-n kívüli országokat támogató) forrás beépül a költségvetésbe. Nem ez az egyetlen új cél, ez is magyarázza, hogy a nemzeti jövedelem mostani 1 százalékáról 1,12 százalékra emelkedik a tagállami befizetések nagysága.

"Olyan költségvetést akarunk, amely rugalmasan lehetővé teszi a tagországoknak, hogy az eurózónához közeledjenek" - folytatta. Ugyanakkor erősíteni akarják a jogállamiság érvényesülését, amelyet egy olyan mechanizmus keretében képzelik el, amely minden ország visszaéléseitől is megvédi a pénzeket – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker.

A kohézió területén 7 százalékkal, az agrárbüdzsében 5 százalékkal, a közvetlen kifizetéseknél 4 százalékkal kevesebb pénz juthat a kedvezményezetteknek - folytatta Günther Oettinger, a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos. Nő ugyanakkor az Erasmus kerete, és ezen belül biztosítják az ingyenes Interrail programot is

Nő a támogatás az innováció területén is, és új elemként kerül be a védelmi kutatások és a védelmi ipar támogatása is. Ahogy tudni lehetett, a határvédelem is komolyabb szerepet kap, a külső határokon található országok fokozottabb támogatásával, illetve az európai határőrség, a Frontex erősítésével. Azt is elvárják a tagországoktól - tette hozzá Oettinger -, hogy a belső határőrizeteket építsék le.

A jogállamiság esetében az a fontos, hogy az állampolgárok pénzéről van szó. Ezért van szükség arra, hogy tudjuk, független bíróságok bírálják el az ezzel kapcsolatos jogvitákat - emelte ki Oettinger, ami megfelel korábbi nyilatkozatainak, egyben nyílt támadás Magyarország és Lengyelország kormánya ellen. A két ország a büdzsé legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik, ám az igazságszolgáltatások függetlensége miatt több vitája is volt az Európai Bizottsággal, ráadásul egyikük sem tervezi csatlakozását az Európai Ügyészséghez.

A bizottsági javaslat - ahogy azt néhány napja a Financial Times kiszivárogtatta - nem a költségvetés része lenne, hanem egy újfajta mechanizmust hozna létre a költségvetés végrehajtási rendeleteként, amelyet a büdzsével ellentétben nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel kell elfogadni. Ez megakadályozza, hogy a lengyel vagy a magyar kormány megvétózza azt. Egy esetleges forrásmegvonásnál azonban figyelembe vennék az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék értékelését is, és módot adnának az érintett tagországnak, hogy korrigáljon vagy kifejtse álláspontját - derül ki a javaslatból.

Wiktor Dabkowski / DPA

A javaslatot az Európai Bizottság szerdai ülésén hagyta jóvá, korábban azonban több részlet is kiszivárgott róla. Például a keretösszeg nagysága, vagy az, hogy a korábbi, csak a gazdasági fejlettséget figyelembe vevő kritériumot egy szélesebb feltételrendszer váltaná fel.

Oettinger arra is felszólította az Európai Parlamentet - és a tagországokat is -, hogy ne késlekedjenek a tervezet elfogadásával. Emlékeztetett: a 2014-2020-as keret esetében a késlekedés ahhoz vezetett, hogy több mint egy évet csúszott a támogatási rendszer indulása.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a felszólalások után emlékeztetett: az EP korábban 1,3 százalékos befizetést várt el, aminél jóval szerényebb a mostani tervezet, ám jó hír - ahogy azt szintén kiemelte az EP -, hogy a tagállami hozzájáruláson kívül saját forrásokból is fedezni kívánják a büdzsét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!