MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Tíz százalékkal nőtt az átlagkereset egy év alatt a KSH szerint.
321 200 forint volt a bruttó átlagkereset idén augusztusban, 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. A növekedést a munkaerő-kereslet élénkülésével, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelésével, valamint az állami dolgozók fizetésemelésével magyarázták.
Azt azért érdemes ehhez hozzátenni: a becslések szerint a dolgozók kétharmada nem keresi meg az átlagbért. Sőt, az átlagba csak az 5 főnél több embert foglalkoztató cégek teljes munkaidős dolgozóit számolják bele, vagyis pont az általában rosszabb fizetéseket kínáló kisvállalkozások kimaradnak az átlagból.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 213 600 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 100 forintra becsülhető.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 604 800 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 209 000 forint.
Mivel az infláció 2,6 százalékos volt az idei első nyolc hónapban, a reálkereset 9,0 százalékkal emelkedett januártól augusztusig.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Lenne eszköz a kormány kezében, hogy érdemben segítsen a nyugdíjasok helyzetén, ehhez csak át kellene vennie a nyugdíjemelésnek azt a mintáját, amelyet a környező országokban az elmúlt években be-, nálunk pedig kivezettek – mondja Farkas András.
Bár a kormány mind az ipari, mind a háztartási méretű szolárfejlesztéseknél behúzta a féket, a kapacitások bővülnek, sorra dőlnek a rekordok.
40 hektárnyi nádas kiirtása, több száz tonna beton beépítése, 13 milliárd forint elköltése és három év állás után.