Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A francia büdzsé hosszú évek óta pocsék állapotban van, Franciaország az egyik legrosszabb tanuló az uniós diákok között, miközben Macron elnök vezető szerepet kíván betölteni – természetesen Merkel kancellárral együtt. A pénzügyminiszter jelezte Macronnak, hogy a munkások várják a túlóra adójának az eltörlését. Nemcsak a jövedelemadóról van szó, hanem a társadalombiztosítási járulékról is. Vagyis a bruttó az legyen nettó a túlóra esetében.
Macron elnök bele is tette a költségvetésbe
Eszerint idén ősztől adómentes lett volna a túlóra Franciaországban. Csakhogy közben megjöttek a sárgamellényesek, akiknek az egyik legfőbb követelésük az volt: a kormány növelje a munkavállalók vásárlóerejét, amely bizony több társadalmi réteg számára stagnálást jelentett francia földön. 1700 euró a medián – ennyit visz haza az átlag francia egy hónapban (nem számítva a gáláns szociális juttatásokat). Ez pedig bruttó, vagyis utána még adózni is kell. Közben pedig az ingatlanárak kúsznak felfelé, vagyis stagnáló költségvetésből kell fedezni az egyre drágább lakást. A sárgamellényesek tiltakoznak. Hozzájuk csatlakoznak a piros tollasok is. Ők a pedagógusok, akik azt kérdezik, hogy a nagyvárosi ingatlanárak mellett elég-e az a körülbelül 2500 euró, melyet egy hónapban kapnak.
Macron elnök megijedt a tiltakozó mozgalomtól
December 10-én előrehozta az ígért reformot. A választási ígéret szerint a túlóra már január elsejétől adó- és járulékmentes Franciaországban. A sárgamellényesek köszönték szépen ezt az engedményt éppúgy, mint a jövedéki adó emelésének elhalasztását, de nem álltak le. A legutóbbi hétvégén is tiltakoztak. Közben viszont nyilvánvalóvá vált, Macron engedményei miatt elúszik az idei költségvetés. Holott Macron elnök Angela Merkelnek és Brüsszelnek is megígérte, 3% alá viszi a költségvetési hiányt. Ez sem lenne elég – figyelmeztet Thomas Piketty a Le Monde hasábjain. A jeles közgazdász arra mutat rá, hogy a 3% csak akkor igaz, ha az államadósság a GDP 60%-át nem haladja meg. Franciaország esetében viszont az államadósság az éves GDP 100%-a, vagyis Olaszországhoz hasonlóan sokkal alacsonyabb hiány lenne elfogadható. Tulajdonképp Franciaországnak is követnie kellene a németek példáját. A Rajnán túl már ötödik éve többlettel zárul a költségvetés. A hétvégén derült ki, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszter 11,2 milliárd eurós plusszal vág neki az évnek.
Jó-e ilyen körülmények között adómentessé tenni a túlórát?
Erről kérdezett közgazdászokat a párizsi Le Figaro. A józan ész alapján azt válaszolták: sokba kerülhet ez az engedmény Macron elnöknek. Nemcsak arról van szó, hogy drága, vagyis sok pénzt von ki az államkasszából, hanem arról is, hogy a túlóra kétélű fegyver. Azok a dolgozók, akik ily módon többlet jövedelemhez jutnak, jól járnak. Növekszik a vásárlóerejük. De mi van azokkal, akik állást keresnek? Franciaországban a munkanélküliség még mindig több mint kétszer akkora, mint Németországban. Pedig most a konjunktúra viszonylag kedvező. Ha rossz idők jönnek, akkor először is elmaradhatnak a túlórák, mert a cégek eladásai csökkennek. Másrészt pedig a munkaadók semmiképp sem vesznek fel új embereket. Ha ugyanis gond van, akkor azt megoldhatják a túlórával. A 9%-os munkanélküliség Franciaországban a gazdaság gyenge pontja, amely azt mutatja: az eurózóna második legerősebb állama nem képes szembenézni a globalizáció kihívásaival. (via Le Monde, Le Figaro)
