„Alul vagyunk árazva”, keveset költenek a külföldi turisták – állítja a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója

A turizmus adja a hazai GDP több mint tíz százalékát, a magyar turizmust jelentős mértékben a belföld húzza. Egyre több magyar család egyre többször engedheti meg magának, hogy utazzon – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak. A tavalyi évben majdnem 6,6 millió magyar utazott belföldön, ami több mint öt százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi adatokat.

Tavaly 12,5 millió vendég csaknem 31 millió vendégéjszakát töltött el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, ezzel pedig megdőlt minden eddigi rekord. A szektor két számjegyű növekedést ért el az amerikai és a kínai küldőpiacokról, de a szomszédos országokból is jelentősen nő a beutazó vendégforgalom, „lassan elmondhatjuk, Budapest megtelt”.

Guller szerint 2030-ra Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térsége lehet. Az ágazat több mint négyszázezer embernek ad munkát, ami azt jelenti, hogy a magyar munkavállalók csaknem tíz százalékát foglalkoztatja a turizmus-vendéglátás.

A turisták számának gyarapodásánál nagyobb arányú fejlődést mutat a bevételek növekedése: 2018-ban több mint nyolc százalékkal nőtt a magyarországi szállodák szállásdíj-bevétele, az összes bevétel pedig több mint kilenc százalékkal bővült.

A turizmus lényegében export, hiszen eurómilliárdokkal járul hozzá a devizaegyensúlyhoz, eurómilliárdos többletet termel. Guller szerint „nem az a kifejezett cél, hogy sokkal több turista érkezzen hozzánk, hiszen a foglalásokból és a terheltségből egyértelműen látszik, ami kiadható, azt már kiadtuk. Siófokon talán novemberben lehet szabad szobát találni, a nyári hónapokban a Balaton telített. A minőségi szemlélet meg kell mutatkozzon a vidéki szálláshelyek fejlesztésében, és a szobakapacitás bővülésében is.”

A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében hétszáz panzió kapott átlagosan harmincöt-negyven millió forint támogatást, 2020-ig pedig több tucat szálloda épül fel, melyek több ezer szobát kínálnak majd. Budapest szállodakapacitása várhatóan kétezer-ötszáz szobával bővül év végéig.

Cél továbbá, hogy 2030-ig az összes szabad vízi strand megújuljon. Idén ötmilliárd forintból vízparti szabadstrandok, partszakaszok, zöldfelületek, vízparti lépcsők és burkolatok, öltözők és vizesblokkok újulnak meg a Balatonnál, a Dunakanyarban és a Tisza-tónál.

„Fővárosunk továbbra is a legjobb ár-érték arányú úti cél, amelyre büszkék lehetünk, de egyben el is kell gondolkodni azon, miként lehet, hogy alul vagyunk árazva. Célunk a költések növelése” – mondta Guller.
A vezérigazgató elmondta, július elsejétől fokozatosan vezetik be az új digitális adatszolgáltatási rendszert, első körben a szállodákban.

Jövő január elsejétől pedig az összes hazai szálláshely adatai látszódnak majd a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központon keresztül. A rendszer a szálláshely-szolgáltatásban meglévő szürkegazdaság visszaszorítását is célozza, hiszen a szálláshelyek által kötelezően használandó digitális alkalmazásokon keresztül kerülnek a rendszerbe a szolgáltatás során keletkezett statisztikai adatok. Guller elmondta: „nem tudunk, nem akarunk, és nem is fogunk személyes adatot gyűjteni, hiszen annak turizmusfejlesztési szemszögből nincs relevanciája”.

A vezérigazgató elmondta: tavaly a kampányoknak köszönhetően „kevés olyan CNN-néző volt, aki ne látott volna Budapest-részleteket” és „ügynökségünk támogatta a brit származású Ellie Goulding énekesnő legújabb videóklipjét, amit már több mint hatvanmillióan láttak”. Guller szerint a sportfővárosi cím is tovább erősíti a Budapest márkát, ráadásul a sportesemények a magas költésű turistákat szólítják meg.