Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Kigyulladt a Notre-Dame. Megdöbbentő képek járták be a világsajtót hétfő este, amikor a székesegyház tetőszerkezetén a felújítási munkák közben tűz ütött ki. Párizs tűzoltói hatalmasat mentettek: a tetőszerkezet nagy része és a huszártorony ugyan elpusztult, de a két harangtorony megmaradt, és ami műkincs, valamint vallási kegytárgy mozdítható volt, azt biztonságba tudták helyezni.
Ugyan az épületre nem kötöttek biztosítást, csupán a felújítás biztosításából folyhat be pár millió euró, ám a cégek és az önkormányzatok egymással versengve adakoznak a székesegyház újjáépítésére. A leggazdagabb francia, Bernard Arnault 200 millió eurót ígért, a L’Oréalt tulajdonló Bettencourt-Myers család ugyanennyit adott, a Total energiavállalat 100 millió eurót ajánlott fel. Magyarország sem maradt ki: Szeged és Székesfehérvár 10-10 ezer eurót küld, a Mazsihisz ezer eurót, és Budapest is ad pénzt, de azt Tarlós István nem árulta el, hogy mennyit.
„Ha nem vagytok készen erre, ha csak napi nyolc órát akartok dolgozni, akkor minek jöttetek az Alibabához?” – tette fel Jack Ma a kérdést egy belső tanácskozáson, amelynek a tartalma kiszivárgott. Kína leggazdagabb embere a 996 népszerűsítésével a pekingi kormányzat irányvonalát képviseli. A szám annak a rövidítése, hogy reggel kilenctől este kilencig kell dolgozni egy héten hat napon keresztül.
Jack Ma
AFP / ImagineChina / Zhengjiang Daily
Az Alibaba alapítója nem teszi zsebre, amit a neten kapott, miután kikerültek a szavai a 72 órás munkahétről. Sok kínai annyit írt: a 996 expresszjárat a traumatológiára. De azt a kérdést is felvetették: ugyan ki akar heti 72 órán át robotolni azért, hogy az elit vagyona még tovább növekedjen?
Hiába volt kiemelkedően erős a 2018-as magyar gazdasági növekedés, Románia, Szlovákia és Csehország is nagyobbat lépett az uniós átlag felé. Az egy főre eső magyar GDP az uniós átlag 43,7 százalékára emelkedett, de Magyarország még mindig lemaradó helyen van az EU-ban, csak Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát előzi meg.
A trend évek óta nem sokat változik: a visegrádi országok egy főre eső GDP-je lassan-lassan közeledik az EU-átlaghoz, az élen Csehországgal. Románia pedig fokozatosan közeledik a nagyjából holtversenyben álló Magyarországhoz és Lengyelországhoz.
A hét képe: a HVG címlapja, amely már nem kerülhetett ki plakátként a hirdetőoszlopokra, miután a Mahir felmondta a szerződést.
HVG
Saját feldolgozót építenének a szabolcsi almatermelők, ennek még keresik a jogi formáját. A léalmát feldolgozó cégek zömében külföldi tulajdonban vannak, így aztán a mumus a multi lett, legalábbis a politikai kommunikációban. A termelők a feldolgozó építése mellett azt kérik: törvénnyel kényszerítsék a felvásárló külföldit, hogy előre leszerződjön a termés felére, és az árat is írják bele a szerződésbe.
Szlavkovits Rita
Többek szerint ez csak félmegoldás, vagy még az sem. A kételkedők szerint a világpiaci árakat egy magyar feldolgozó sem tudja felhajtani, a pártolók szerint viszont az ártárgyalásokat segítené, ha feldolgozott formában tárolni tudnák az almát. Raskó György agrárközgazdász pedig egy tanulmányt idézett, amely cáfolja azt, hogy a feldolgozók szorítanák le az árakat.
A spanyol választási kampányba is belekeveredett a hír, hogy Magyarországon letartóztatták Piero Pinit. Az olasz üzletember cége 70 millió euróból építi Aragóniában a kontinens legnagyobb vágóhídját, az ottani kormány pedig nagyon nem örülne, ha veszélybe kerülne a beruházás. Amikor letartóztatták a cég vezetőit, a kiskunfélegyházi vágóhidat zárolták, emiatt pénzügyi fedezetként egy centet sem ér a spanyoloknak.
Az aggodalmakra Piero Pini legidősebb fia, Roberto reagált: mint írta, a spanyol beruházásért nem a magyar cég felel, hanem a vállalatcsoport olasz ága – a közlemény alapján arra lehet következtetni, hogy gyorsan átpasszolhatták a projektet az olasz cégnek, de legalábbis ráterhelték a garanciavállalásokat.
Nemcsak a munkanélküliek, hanem a közmunkások nagy részét is kizárják a falusi csokra jogosultak köréből. Amikor erről forgatott egy anyagot az RTL, megkérdezték a kormányt is, és azt a választ kapták: „a falusi csok célja, hogy becsületes magyar családok élhessenek az otthonteremtésüket segítő lehetőséggel, a tisztességtelen szándékúak pedig ne tudjanak visszaélni vele”.
Az igaz, hogy akinek priusza van, nem kaphat csokot. Csakhogy több olyan pontja is van a rendszernek, amely épp a becsületes magyar családok számára nehezíti meg a lakásvásárlást. Az egyéni vállalkozók könnyedén kimaradhatnak, ha nem ügyeskednek, ahogy akkor is baj lehet, ha a gyerek dolgozik. Annak is vigyáznia kell a részletekkel, aki szerkezetkész lakást venne, és az sem mindegy, hogy az embernek mennyi munkaviszonya van.
Még idén rendkívüli kiegészítést kaphatnak a nyugdíjasok, ehhez csak az kell, hogy az infláció magasabb legyen 2,7 százaléknál. A kormány ugyanis úgy számolt az idei költségvetés elkészítésekor, hogy ennyi lesz az infláció, emiatt ezzel a 2,7 százalékkal nőttek a nyugdíjak januártól. Ha nagyobb lesz a pénzromlás – márpedig az MNB szerint 3,1 százalék várható -, akkor nyugdíjkorrekciót adnak novemberben.
A számítás nem túl bonyolult: az ember havi nyugdíját megszorozzák az infláció és a januári nyugdíjemelés különbségével (vagyis ha 3,1 százalék volna a pénzromlás, akkor 0,4-gyel), és ezt még megszorozzák 12-vel. Aki például a 135 ezer forintos átlagnyugdíjat kapja, annak novemberben 6480 forintos egyszeri korrekció járna, ha bejön a jegybank előrejelzése.
