„A magyar gazdaság sikeres, és ezt el is kell mondani mindenütt” – mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárságának vezetője Washingtonban, ahol a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szokásos tavaszi ülésén vett részt.

Az államtitkárnak abban igaza van, hogy a magyar gazdaság szép növekedést produkált az elmúlt években, különösen 2018-ban, azonban az Európai Unió egészével és főleg a régiós versenytársakkal összehasonlítva az eredményeket a siker már egyáltalán nem nevezhető kiugrónak, sőt.

2018-ban az euróban számolt, egy főre eső magyar GDP 1,5 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz – derül ki az Eurostat adataiból. Ezzel az egy főre eső magyar GDP az uniós átlag 43,7 százalékára emelkedett, de Magyarország még mindig lemaradó helyen van az EU-ban, csak Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát előzi meg. A 2018-as rangsor (néhány ország adata még hiányzik):

Az 1,5 százalékpontos előrelépés nem rossz eredmény, de még régiós összehasonlításban sem eget rengető. A visegrádi országok közül csak Lengyelország közeledett kevésbé az EU-átlaghoz, 1,3 százalékpontnyit. Szlovákia (+1,6 százalékpont), Románia (+1,7 százalékpont) és Csehország (+2,6 százalékpont) mind nagyobb ugrást produkáltak Magyarországnál.

Írországban és Luxemburgban az uniós átlag kétszerese és háromszorosa volt az egy főre eső GDP, ráadásul ebben a két országban nőtt legnagyobbat a különbség 2017-hez képest (8,1, illetve 4,5 százalékponttal), vagyis még jobban elhúztak az EU-s átlagtól. Svédország és Dánia egy főre eső GDP-je szintén meghaladta az uniós átlagot 2018-ban is, de a különbség 2017-hez képest 8,8 és 3 százalékponttal csökkent, más szóval közelebb estek az átlaghoz.

Nem sikersztori, csak egy közepes V4-ország

2017-es önmagához képest a magyar GDP 4,9 százalékkal nőtt 2018-ban, ami a negyedik legnagyobb növekedés volt az EU-ban Írország, Málta és Lengyelország után, és sokkal nagyobb a 2 százalékos uniós átlagnál. Ekkora bővülésre egyébként senki sem számított, beleértve az elemzőket, a nemzetközi szervezeteket és Varga Mihály pénzügyminisztert.

MTI / Soós Lajos

A 2018-as kimagasló növekedéssel együtt 2010 és 2018 között a magyar gazdaság a többi visegrádi országéhoz hasonló mértékben nőtt, nagyobbat, mint Csehországé, de kisebbet, mint Lengyelországé és Szlovákiáé – szóval kimondottan magyar sikersztoriról, avagy Matolcsy György szavaival tündérmeséről enyhén szólva túlzás beszélni.

Az igazi tündérmese Írország, aminek gazdasága 2018-ban 72 százalékkal volt nagyobb, mint 2010-ben. Természetesen nincs mese varázslat nélkül, az ír gazdaság 2015-ben ugrott nagyot, több mint 26 százalékost, amikor a korábbi gyakorlattal ellentétben elkezdték beleszámolni a nemzeti össztermékbe a szigetországban székelő külföldi vállalatokat.

Magyarország alig közeledik Ausztriához

Uniós összehasonlításban a 2018-as eredmény az évek óta megfigyelhető trendet folytatja: a visegrádi országok egy főre eső GDP-je lassan-lassan közeledik az EU-átlaghoz, az élen Csehországgal. Románia pedig fokozatosan közeledik a nagyjából holtversenyben álló Magyarországhoz és Lengyelországhoz. Persze az euróban számolt adatok nem tükrözik pontosan a valóságot, a GDP-t ugyanis nem minden országban termelik euróban. A tendenciák azonban az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlőerő-paritáson nézve sem festenek nagyon más képet. 2018-ra még nincsenek vásárlőerő-paritáson számolt adatok, de jelentős átrendeződésre nem érdemes számítani.

Elsősorban Matolcsy György jegybankelnöknek (volt gazdasági miniszternek) szokása évek óta Ausztria utoléréséről beszélni, legutóbb a Magyar Kereskedelmi és Ipakamara (MKIK) évnyitóján azt mondta, 2030-ra a magyar gazdaság legalábbis megközelítheti az osztrákot.

Túry Gergely

Persze csak ha a kormány végrehajtja a jegybank versenyképesség-javító csomagját – amelynek fontosabb pontjairól itt mutattuk be, miért nem alkalmasak a versenyképesség növelésére. Igaz, Matolcsy 2018 tavaszán még Ausztria 2050-es beérését emlegette. Az elmúlt évek tendenciái alapján még ez is nagyon optimista célkitűzés, főleg úgy, hogy a Nemzetközi Valutaalap, bár javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését, a növekedés fokozatos lassulására számít, 2020-ban már 3 százalék alattira.

Parragh László, a MKIK elnöke az évnyitó után „szürreális elképzelésnek” nevezte Ausztria utolérését. „Nekünk arra kell törekedni, hogy Ausztria vásárlóerő-paritáson mért színvonalának 75-80 százalékát érjük el. Ennek van realitása, főleg a mostani görbénél, hiszen azért most Magyarország a német gazdasághoz képest nagyjából három százalékkal magasabb növekedési rátát produkál évente” – mondta.

Reviczky Zsolt

A GKI Gazdaságkutató 2018. végi elemzése arra jutott, hogy optimista forgatókönyv szerint 2030-ra az osztrák egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számolt GDP 74 százaléka érhető el. Ha Ausztria és Magyarország is úgy növekszik tovább, ahogy 2010 és 2017 között tette, akkor 2030-ra az osztrák GDP 58 százalékát fogja elérni a magyar. Egyébként vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából Magyarország Ausztriától mért lemaradása lényegesen kisebb volt a 70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban. Ezzel 2017-ben értük el újra az 1989-es szintet (az osztrák egy főre jutó GDP 53,4%-át).

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.