Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
45 állam és több nagy nemzetközi szervezet képviselteti magát, mert arról van szó, hogy mind több ország esik adósságcsapdába Afrikában, Ázsiában vagy éppen Latin-Amerikában. A veszély fennáll Európában is, ahol Görögország példája mutatta meg: a kínaiak kölcsönei a Mennyei Birodalom előrenyomulását szolgálják. Pireusz kikötője ma már a kínaiak európai hídfőállása, miután a nagy pénzügyi válságba belerokkant Görögország eladta a létesítmény nagy részét Kínának. Lehet, hogy Trieszt lesz a következő állomása a kínaiak előrenyomulásának, hiszen Hszi Csin-ping elnök nagy szerződéseket kötött nemrég Rómában.
Christine Lagarde megköszönte Hszi Csin-ping elnök ígéretét
Az IMF főnökasszonya arra célzott, hogy a kínaiak a G20 keretében már ígéretet tettek arra, hogy betartanak bizonyos normákat a nemzetközi hitelezésben. Vagyis nem adnak hitelt olyan államoknak, melyek a fizetésképtelenség határán állnak. Amikor pedig kiderül, hogy az illető ország nem tudja visszafizetni a kínaiak kölcsönét, akkor cserébe Peking megszerzi a létfontosságú infrastruktúra egy részét, vagy épp a nyersanyagvagyon tekintélyes hányadát. Az előbbire jó példa Srí Lanka, az utóbbira Venezuela. A kínaiak támogatják Nicolas Maduro elnök bukdácsoló rendszerét, amely cserébe kiárusítja olajkészletét. A részletek homályosak, ugyanis a szerződések titkosak. Ezért a nyugati világ egyik követelése éppen az, hogy legyenek áttekinthetőek a kínaiak kölcsönügyletei.
A Világbank új főnöke is átkelt az óceánon, hogy erre felhívja az érintettek figyelmét. Kína is képviselteti magát a párizsi tanácskozáson. Hszi Csin-ping elnök nemrég Európában járva szövetséget ajánlott az Európai Uniónak az Egyesült Államokkal szemben. Párizsban az Élysée-palotában találkozott a kínaiak első számú embere Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, a brüsszeli bizottság elnökével. Hszi Csin-ping elnök – egyáltalán nem mellesleg – hatalmas Airbus-vásárlást is bejelentett Párizsban, finoman jelezve, hogy a világ potenciálisan legnagyobb légi piacán az európaiak előnybe kerülhetnek a gyengélkedő amerikai Boeinggel szemben.
Pekinget magát is nyugtalanítják a hitelpiramisok
Nem véletlenül titkolóznak a kínaiak a külföldi kölcsönök terén. Saját pénzügyi helyzetüket sem látják tisztán. Erről meglehetősen nyíltan beszélt Hszi Csin-ping elnök a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt kongresszusán. Meg is bízta a Politikai Bizottságba frissen bekerült Liu Ho miniszterelnök-helyettest, hogy tegye rendbe az 1,4 milliárd lakosú Kína pénzügyeit. A Harvard egyetemen diplomázott politikus neki is látott a rendrakásnak, de jött Trump, aki megindította a kereskedelmi háborút. A pénzügyi reformot azóta jegelik a Mennyei Birodalomban. Liu Ho miniszterelnök-helyettes a főtárgyaló az amerikai kereskedelmi háborúban, ahol nem állnak jól a dolgok, hiszen Trump újabb szankciókat jelentett be. Ilyen körülmények között a Párizsi klub tanácskozása aligha produkálhat csodákat, holott a helyzet sürgető az IMF szerint a szegény országok 40%-a adósságcsapdában van vagy oda kerül hamarosan – írja a párizsi Le Monde.
