A hivatalos végeredmény szerint a referendumon csaknem nyolcmillió román állampolgár, a jogosultak több mint 43 százaléka adta le voksát. Romániában egy referendum akkor érvényes, ha a választók legalább 30 százaléka (ebben az esetben több mint 5 millió 480 ezer ember) leadja voksát, és akkor eredményes, ha legalább 25 százalékuk (4 millió 567 ezer ember) azonos módon szavaz.

A szociáldemokrata kormányt élesen bíráló jobboldali Klaus Iohannis államfőnek sikerült megszereznie a polgárok hozzájárulását ahhoz, hogy Romániában

tilos legyen amnesztiában részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit, valamint ahhoz, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a büntetőjogot.

A második kérdés keretében Iohannis ahhoz is támogatást kért – és kapott – a választóktól, hogy a sürgősségi kormányrendeletekkel szemben az ombudsmanon, azaz a nép ügyvédjén kívül más intézmények is óvást emelhessenek az alkotmánybíróságon.

Az első kérdésre 6 millió 459 ezer, a másodikra 6 millió 477 ezer választó szavazott igennel.

A véleménynyilvánító népszavazásnak inkább politikai, mintsem jogi tétje volt. Iohannis és a jobboldali ellenzék a civil tüntetőktől átvett korrupcióellenes jelszavakkal már két és fél éve támadja a kormányon lévő szociáldemokratákat. Azzal vádolja őket, hogy korrupt politikusaik megmentése érdekében próbálják politikai pórázra kötni az igazságszolgáltatást és enyhíteni a büntetőjog szigorát.

Rács mögött a román kormánypárt exvezére, pártja szabadulna az emlékétől is

Egy nappal az után, hogy Liviu Dragnea, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője és a parlament alsóházának elnöke megkezdte három és fél éves börtönbüntetése letöltését, párttársai kisöpörték a vezetésből a politikus legközelebbi szövetségeseit.

A korrupcióellenes népszavazással a jobboldali elnöknek sikerült mozgósítania a kormányellenes szavazókat, és minden korábbi (2009-es és 2014-es ) EP-választásnál nagyobb, csaknem 50 százalékos részvételt elérni a május 26-ai voksoláson, ami fölényes győzelemhez segítette a jobbközép pártokat.

A kormányoldal szerint az államfő csak ürügyként használta a referendumot arra, hogy beavatkozhasson az EP-választási kampányba, és fél évvel hamarabb megkezdhesse az újraválasztását célzó elnökválasztási kampányát.

Klaus Iohannis államfő keddre egyeztetésre hívta a parlamenti pártokat annak érdekében, hogy a népszavazás korrupcióellenes politikai üzenetét mielőbb átültessék a román jogrendszerbe.