szerző:
hvg.hu

Első ránézésre gazdaságpolitikai tanácsokat adott az európai szemeszter keretében Brüsszel Magyarországról, ám valójában lesújtó bírálatok csokra a Tanácsnak benyújtott vélemény. Szó esik benne a burjánzó korrupcióról, a szegényekkel szembeni diszkriminációról, a CEU-ról és az MTA-ról is.

Figyelmeztette az Európai Bizottság a magyar kormányt a gazdaságpolitika miatt, az indok: a hiánycsökkentés eltér a középtávú tervben meghatározott iránytól. Egyszerűbben fogalmazva: a GDP egy százalékának megfelelő, vagyis nagyjából 400 milliárd forintos kiigazítást vár el Brüsszel a magyar kormánytól.

A pozitív gazdasági konjunktúra ellenére Magyarország (Romániával egyetemben) nem tesz eleget annak az elvárásnak, hogy – készülve a sokak által várt rossz időkre is – tartalékot képezzen – áll az indoklásban. A tartalékolásra vonatkozó elvárásnak egyébként elvben megfelelt a kormány, hiszen a 2020-as költségvetés kedden benyújtott tervezetében meglepetésre 1,5 százalékos hiány helyett 1 százalékos szerepel, amit részben azzal kíván elérni a kormány, hogy a tartalékot a GDP 1 százalékára emelné fel. Ezt a mostani elemzés is megjegyzi.

Itt azonban még nem ér véget a bizottsági bírálatok sora. A Magyarországról szóló, a tagállamokból álló Tanácsnak címzett ajánlásban szóvá teszik a munkaerőpiacon tapasztalható egyenlőtlenségeket, ám nem csak a nők alacsonyabb arányú foglalkoztatását, amit a kormány is emleget, hanem más hátrányos helyzetű csoportok, például a fogyatékkal élők vagy a romák helyzetét is. Ahogy az elmúlt években, úgy most is kritizálják a közmunkarendszert, megjegyezve, hogy a közmunkások létszáma ugyan csökkent, de a rendszer továbbra sem teljesíti azt a célt, hogy a résztvevőket képes legyen átterelni az elsődleges munkaerőpiacra.

Közmunkások szedik a szabadföldi epret
©

Azt is megjegyzik, hogy a munkanélküli segély időtartama mindössze 3 hónap, ami kevesebb, mint az új állás megtalálásához szükséges átlagos időtartam. Ezen a téren is módosításokat vár el Brüsszel a kormánytól, akárcsak annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű csoportok tagjai nagyobb számban jussanak hozzá a minőségi oktatáshoz.

Az elemzés ír arról is, hogy csökkent a szegénységgel fenyegetettek száma, ám a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami támogatások nem segítik a szociális lakhatás javítását. Az oktatással kapcsolatban szintén a hátrányos helyzetűek nem megfelelő esélyeit, a szegregációt és a tanárhiányt említik meg.

Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a felsőoktatási intézmények anyagi függetlenségének szintje a legalacsonyabb az EU-ban, amit tovább ront a felsőoktatási törvény 2017-es módosítása (a Lex CEU), amely a külföldi tulajdonú intézmények működését is nehezíti – mellesleg az oktatási szabadság megsértésével kapcsolatos aggodalmakat is felerősítette. A jelentés név szerint nem említi a CEU-t, de annyit ír, hogy 2018-ban a nemzetközi listákon első helyen szereplő magyarországi egyetem jelezte, hogy a módosítás keltette bizonytalanságok miatt távozni készül.

©

Az egészségüggyel kapcsolatban – ahogyan korábban is – a magyarok rossz egészségi állapotát, a szegény területeken krónikus orvoshiányt és azt vetik fel, hogy a kiadások az EU-átlag alatt vannak, miközben virágzik a hálapénz rendszere. Ezért a megelőzés és az alapszintű egészségügyi ellátás javítását várja el az Európai Bizottság.

Kritizálják a kutatás-fejlesztés állapotát is – a kormányhoz hasonlóan a magáncégek, különösen a kkv-k alacsony innovációs hajlandóságát bírálják. Abban azonban már eltér a kormány véleményétől a bizottság, amikor szakértői arról írnak: az elmúlt időszakban tapasztalt kormányzati igyekezet a kutatási és akadémiai rendszer függetlenségének és pénzügyi forrásainak csorbítására a legkiválóbb kutatók távozásával és így a helyzet további romlásával fenyeget.

Bírálja a jelentés a magyar közösségi közlekedést is. Mint írják, az ingázás magas költségei visszavetik a foglalkoztatást a hátrányos helyzetű településeken, akárcsak az úthálózat Budapest-központúsága. Az energiahatékonysággal kapcsolatban a decentralizált energiahálózatok szükségességét és a klímaváltozás elleni küzdelem fokozását tartják szükségesnek, annál is inkább, mivel Magyarország területének a fele kitett a globális felmelegedés negatív hatásainak.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja mutatta be a jelentést
©

A korrupcióval kapcsolatban ennél is borúlátóbbak. „Számos mutató utal arra, hogy Magyarország korrupciós kitettsége nőtt az elmúlt években” – utalnak például a Transparency International listájára, amelynek idei kiadása úgy ítélte, hazánkban a harmadik legrosszabb a helyzet az EU-ban.

Ezzel kapcsolatban felvetik az ügyészség szerepét, és elismétlik a már tavaly is megfogalmazott kritikát, miszerint amíg alsó szinten remekül működik a korrupció elleni harc, a legmagasabb szintű tisztségviselőket vagy „legbelsőbb körüket” érintő, súlyos korrupciós vádak kivizsgálásának továbbra sem látják jelét. Ráadásul az egyes ügyek lezárása sem elszámoltatható módon történik, ami szerintük további aggályokat vet fel, hiszen a döntések ellen nem lehet hatékonyan fellépni.

Nem konkretizálják, ám ez utalhat arra, hogy a korábban Tiborcz István tulajdonában levő Elios ügyében indult nyomozásokat mindig eredménytelenül zárták le, miközben az EU-források felügyeletével megbízott OLAF, sőt az Európai Bizottság is kritizálta a magyar eljárást. Emlékezhetünk: a megoldás végül az lett, hogy az Elios által megvalósított közvilágítási projektekre végül nem hívta le Magyarország a korábban megítélt EU-támogatást, ehelyett állami forrásból finanszírozták a korrupciógyanús beruházásokat.

©

A jelentés a korrupcióval kapcsolatban ugyanakkor azt is szóvá teszi, hogy a közintézmények korlátozzák az adatokhoz való hozzáférést, és bizonyos esetekben pénzt is kérnek ezekért.

Az igazságszolgáltatás esetében az Országos Bírói Tanács és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke közötti feszültséget emelik ki mint aggasztó fejleményt, megjegyzik ugyanakkor, hogy a kormány május 30-án úgy döntött, határozatlan időre elnapolja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését.

Ami a közbeszerzéseket illeti: elismerik, hogy javult a rendszer, ám kiemelik: a nem nyilvános tenderek nagy száma, illetve az eljárásoknál tapasztalható rendszerszintű szabálytalanságok, főleg a nem megfelelő kiválasztási mechanizmus és a pályázók nem egyenlő elbírálása miatt akadályozzák a versenyt. Azt is megjegyzik, hogy továbbra is magas az egyszereplős közbeszerzések aránya.

Handó Tünde
©

A szociális partnerek közötti párbeszéd hiányával magyarázzák azt, hogy a munkaerőpiac területén gyakoriak és kiszámíthatatlanok a jogszabályi változások – ez pedig a magas hozzáadott értékű beruházásokat is eltántoríthatja – fogalmaznak.

Az adórendszerrel kapcsolatos bírálat az, hogy még mindig magasak az alacsony keresetűek közterhei, és továbbra is jelen vannak azok a különadók és kisadók, amelyek bonyolulttá teszik az adózást, a kkv-k esetében pedig költséget is generálnak az adminisztráció miatt.

Kritizálják ugyanakkor az agresszív adótervezés Magyarországon virágzó rendszerét. Elismerik ugyan, hogy az állam sokat tett ennek visszaszorítására, ám még mindig sok cég regisztrál itt kimondottan adóelkerülés céljából, vagyis úgy áramoltatnak át pénzt a magyar gazdaságon, hogy az a működőtőke-adatokban megjelenik ugyan, ám a reálgazdaságban nem.

Ami a beruházásokat illeti, a legfőbb bírálat arra vonatkozik, hogy egyes szektorokban – akár személyre szabott törvénykezéssel és ad hoc kivételezéssel – az állami vagy a kimondottan erre a célra létrehozott magyar magáncégeket hozzák helyzetbe. Ha nem lenne világos, mire is gondolnak: például a kiskereskedelmi szektor külföldi szereplőit sújtó intézkedésekre, így a plázastopra. Mindezek a korlátozások elsősorban azért károsak, mert a verseny mellett az  innovációt is korlátozzák – szól a verdikt. Vagyis bármiről is esik szó, mindent vissza lehet vezetni arra, miért nem elég versenyképes a magyar gazdaság.

A gazdaságról szóló elemzéseket készítő Gazdasági és Pénzügyi főigazgatóság Magyarországgal foglalkozó igazgatójával, Manfred Bergmannal az értékelésről márciusban beszélgettünk, ezt az interjút itt olvashatja:

Ha ennyire hasít a magyar gazdaság, miért szedik ízekre Brüsszelben?

A nagy állami építkezések drágulást okozhatnak, akárcsak a Magyarországon jellemző egyszereplős közbeszerzések - többek között erről beszélt a hvg.hu-nak Manfred Bergmann, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó igazgatója. A szakember szerint azonban nem csak az állam, de a hazai cégek sem tesznek meg mindent azért, hogy hatékonyabban működjenek.

Milyen ajánlásokat adott ki az Európai Bizottság?

Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai a következő 12–18 hónapra vonatkozóan nyújtanak gazdaságpolitikai iránymutatást a tagállamoknak. A mostani alapvető megállapítása az, hogy az európai gazdaság hetedik éve növekszik, és ez várhatóan jövőre is így van, mivel a kevésbé kedvező körülmények és a globális bizonytalanságok ellenére az összes tagállam gazdasága növekedőben van. A foglalkoztatottak száma rekordmagas, a munkanélküliség pedig soha nem volt ilyen alacsony. Ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek állnak fenn az országok, régiók és népességcsoportok között.

A legfontosabb döntések pedig: lezárják a Spanyolországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárást, ugyanakkor ennek elindítására figyelmeztetnek Olaszországgal szemben.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
“Orbán Viktor túl erősen beszélt, ennek ma már semmi értelme”

“Orbán Viktor túl erősen beszélt, ennek ma már semmi értelme”

Sólyom László arról beszélt, hogy a KDNP az egyházra erőlteti az akaratát

Sólyom László arról beszélt, hogy a KDNP az egyházra erőlteti az akaratát

Világrekord az óceántisztításban: 633 búvár dolgozott egyszerre

Világrekord az óceántisztításban: 633 búvár dolgozott egyszerre

MÁV: Egyelőre nem fognak semmit átépíteni az emeletes vonatok miatt

MÁV: Egyelőre nem fognak semmit átépíteni az emeletes vonatok miatt

Emberi lábat találtak Mezőlaknál, nem tudják, hogy került oda

Emberi lábat találtak Mezőlaknál, nem tudják, hogy került oda

Most megnézheti, mennyire lett forróbb a szülővárosa, mióta él

Most megnézheti, mennyire lett forróbb a szülővárosa, mióta él