Tetszett a cikk?

A nagy állami építkezések drágulást okozhatnak, akárcsak a Magyarországon jellemző egyszereplős közbeszerzések – többek között erről beszélt a hvg.hu-nak Manfred Bergmann, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó igazgatója. A szakember szerint azonban nem csak az állam, de a hazai cégek sem tesznek meg mindent azért, hogy hatékonyabban működjenek.

hvg.hu: Ha elolvassuk az Európai Bizottság elemzését a magyar gazdaságról, utána pedig meghallgatjuk a kormányt, furcsa dolgot vehetünk észre: az utóbbi riogat a közelgő válsággal, miközben önök erről említést sem tesznek. Megúszhatjuk a válságot?

Manfred Bergmann: Nem látok válságra utaló jelet. Abban persze egyetértünk, hogy a hét éve tartó fellendülés elérte a csúcsát, és lassulhat a növekedés üteme, amit befolyásolnak olyan külső tényezők is, mint a kereskedelmi háború veszélye, a kínai gazdaság lassulása, vagy a német autóipar visszaesése, ami különösen közelről érintheti Magyarországot is. És látunk belső kockázatokat is: az állami beruházások például olyan szintet értek el itt, amit nem lehet tovább fokozni, emiatt is csökkenhet a növekedés üteme. De ez lassulást jelent, nem krízist.

hvg.hu: A magyar gazdaság nagyban függ az európaitól, elég a német autógyárak itt működő leányvállalataira gondolni. Tartható a kormány által kitűzött növekedési ütem, vagyis az uniós átlag +2 százalékos bővülés egy európai lassulás esetén is?

M. B.: Ez valóban ambiciózus cél, hiszen Magyarország már lassan a kínai növekedési ütemhez közelít, miközben ebben az országban magasabb az életszínvonal, és nem is az állam irányítja a gazdaságot.

©

hvg.hu: Mikor tavaly ősszel Budapesten tárgyalt a kormány képviselőivel, éppen az állami beruházások magas szintje miatt kritizálták őket. Változott a helyzet?

M. B.: A nagyberuházásokkal Magyarországon az a gond, hogy ezek jobbára az építőiparban valósulnak meg, ezt az ágazatot pedig már enélkül is kapacitáshiány sújtja. Ha pedig még az állam is lefoglalja a szabad munkaerőt vagy eszközparkot, az felnyomhatja az árakat. De úgy látom, azóta ezt a kormány is felismerte.

hvg.hu: Az árak emelkedése csak a megrendelőket zavarja, vagy ez a gazdaságban is problémaként jelentkezik?

M. B.: Mindez jól látható folyamat, amit tovább erősít, hogy az utóbbi időben a bérek is jelentősen emelkedtek, és ezt a trendet minimálbérek emelésével az állam is erősítette. Ez azonban a magánszektort is érinti. És míg az egyik oldalon a versenyképes multinacionális cégek megengedhetik maguknak, hogy magasabb béreket fizessenek dolgozóiknak – az utóbbi hetekben az is kiderült, hogy a sztrájkkövetelések jó részét is teljesíteni tudták –, addig a magyar tulajdonban levő, jórészt kisebb vállalkozások erre képtelenek, ami egy olyan gazdaságban, amit a szakképzett munkaerő hiánya jellemez, számukra még nagyobb gond lehet.

©

hvg.hu: A kis és a nagy cégek közötti szakadék nem új dolog. Segíthetne ezen valahogy az állam?

M. B.: Magyarország jelenleg piacgazdaság, nem lehet minden probléma megoldását az államtól várni. Persze segíthet, mondjuk az adók csökkentésével, de nem tud helyettük fejleszteni, nem tud helyettük igazodni ahhoz, amit a gazdaság elvár, és a céljaikat is maguknak kell meghatározniuk.

hvg.hu: A magyar gazdasággal kapcsolatban az is állandó kritika a Bizottság részéről, hogy nincs kellő innovációs hajlandóság a cégekben.

M. B.: Ez ugyanúgy gondot okoz, mint hogy az oktatás nem ad versenyképes tudást. Magyarországon is súlyos probléma ugyanis az, hogy csökken a népesség, és fokozatosan elöregszik – vagyis a növekedés fenntartásához már nagyobb termelékenységre van szükség, ahhoz pedig képzettségre. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyar munkaerőpiacot még egy dolog fenyegeti: hogy túl közel van azokhoz az országokhoz, ahol a cégek sokkal magasabb béreket tudnak fizetni dolgozóiknak. Pedig fontos lenne, ha úgy tekintenének erre az országra, mint amelyikben nem csak befektetni éri meg, de dolgozni is.

hvg.hu: Hogyan lehetek én termelékenyebb, ha a cég nem az, amelyikben dolgozom?

M. B.: Ez nem ilyen egyszerű. A német gazdaság sikerének egyik titka például éppen az, hogy a dolgozók maguk is újítanak, segítenek jobbá tenni a munkaszervezést, a munkafolyamatokat. Nem nagy áttörések ezek, de növelik a cégek hatékonyságát.

©

hvg.hu: Látja bármi jelét annak, hogy azok a magyarok, akik most Ausztriában vagy Németországban dolgoznak, visszatérnek ide?

M. B.: Miért tennék? Látja bármi jelét ennek? Persze, ha válság sújtja ezeket az országokat, akkor visszatérhetnek – de erről nincs szó. Ma már a Romániából érkezők sem állnak meg Magyarországon, mennek tovább nyugat felé.

hvg.hu: Orbán Viktor szívesen beszél arról, hogy ez a régió az európai növekedés motorja, ez sem hatja meg őket?

M. B.: Nem mennék azért ennyire messzire. Tény, hogy ezek az országok gyorsabban növekednek, mint a régi tagországok, de ez inkább felzárkózás, nem a növekedés motorja. Ehhez azért kellene egy olyan tényező, amit nem látunk.

hvg.hu: Lehetne itt mondjuk az új Szilícium-völgy?

M. B.: Nem merek jósolni, de úgy gondolom, semmit nem zárhatunk ki. Gondoljon csak az európai hajógyártásra! Amikor az ágazatot a nagy nemzetközi cégek veszélyeztették, sikerült egy európai hajógyártási stratégiát kialakítani. Most Németországban, messze a tengertől készülnek a nagy óceánjárók, és ahhoz, hogy vízre szállhassanak, el kell vágni szállítás közben a villanyvezetékeket, de mi vagyunk az első számú szereplők a világban ebben az iparágban.

hvg.hu: Még egy probléma, amely gyakorta felbukkan Magyarországgal kapcsolatban: a korrupció. Mérhető ennek a hatása?

M. B.: A korrupciós felmérések jórészt észlelésekre alapoznak, és vannak ugyan eltérések, de tény: Magyarország nincs a legjobbak között. Ennek részben a közbeszerzések is az okai. Komoly gondot jelent, hogy ezeknél túl nagy arányban még mindig csak egyetlen jelentkező van, vagy éppen nincs is nyílt eljárás, egyszerűen odaadják egy cégnek a megbízást. Ez pedig nem csak az átláthatatlanság miatt jelent gondot, hanem felesleges pénzkidobás is, hiszen a verseny hiánya miatt félő, az adófizetők pénzéből több megy el egy beruházásra.

hvg.hu: Még egy idézet a magyar miniszterelnöktől: 2030-ra azt szeretné elérni, hogy Magyarország Európa öt legjobb állama közé kerüljön. Ezt reálisnak tartja?

M. B.: Mit jelent az, hogy a legjobb?

hvg.hu: Nem tudom, őt kellene megkérdezni. Talán a legfejlettebb?

M. B.: Attól azért elég messze van az ország. Nézzük az egy főre jutó jövedelmet! Magyarország jelenleg az EU-átlag alatt van, és ha Budapestet nézzük, még az sincs az öt legfejlettebb régió között. De ilyen ígéreteket hallottunk már, emlékezzen csak a lisszaboni stratégiára, amely azt tűzte ki, hogy Európa 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasága legyen. Maga most nevet, de ők ezt komolyan gondolták. Aztán jött az internetlufi, szeptember 11. és utána a Lehmann Brothers. De ettől függetlenül nem baj, ha vannak céljaink. Van azonban ezzel a fejlettséggel egy másik gond is. Lehet, hogy az Egyesült Államokon a legnagyobb az egy főre jutó jövedelem, de nem mindegy, ez hogyan oszlik el. És ez a probléma Európában és Magyarországon is megvan: itt is sok olyan ember van, aki úgy érzi, nem profitált a növekedésből. Mi azt szeretnénk, ha mindenki részesedne a sikerből.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Marabu Féknyúz: Saját lábon állni

Marabu Féknyúz: Saját lábon állni

Fukuyama: A végén a demokrácia győz, csak körbejárnak a rendszerek

Fukuyama: A végén a demokrácia győz, csak körbejárnak a rendszerek

Megmutatta a Sony, milyen lesz az első drónja, az Airpeak

Megmutatta a Sony, milyen lesz az első drónja, az Airpeak