A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nem adta ki a HVG-nek a kormány 2030-ig előretekintő exportstratégiája kivonatos formában közzétett dokumentumának teljes változatát, arra hivatkozva, hogy az későbbi döntések alapja lesz, ezeket pedig befolyásolná, ha ország-világ megtudná, mi szerepel az anyagban. Az infotörvény értelmében a tárcának erre valóban van lehetősége, de ez tipikus gumiszabály, gyakorlatilag bármilyen hatástanulmány, vizsgálat, terv kiadását visszautasíthatóvá teszi.

Az exportstratégia kivonatát elnézve nem úgy tűnik, mintha a hosszabb verzió sok olyan konkrétumot tartalmazna, aminek napvilágra kerülése bármit veszélyeztethet. Főként általános helyzetértékelések, valamint elnagyolt ecsetvonásokkal felvázolt célkitűzések olvashatók benne.

A szerzők elkészítették a magyar exportlehetőségek részletes, úgynevezett SWOT-analízisét a világ különféle régióira, megvizsgálták, mely iparágak mennyire lehetnek versenyképesek egyes országokban. Az elemzések tartalmilag sem váltják meg a világot. Aligha számít revelációnak például a szubszaharai Afrikával kapcsolatban, hogy messze van. A SWOT-elemzésben a gyengeségek közt belső tényezőket szokás számba venni, olyanokat, amiken lehet változtatni, márpedig akárhogy igyekszik a kormány, arra aligha lehet ráhatással, hogy Magyarország hány kilométerre fekszik Afrikától. De máshol is összekeverték a magyarországi belső tényezőket (amelyeket az erősségek és a gyengeségek alá kellene besorolni) és a célpiacokon megjelenő külső tényezőket (amelyeket lehetőségként, illetve veszélyként lenne célszerű feltüntetni).

További részletek az e heti HVG-ben.