Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Korábban a 24.hu alapján írtunk arról, hogy évi 200 ezer tonna külföldről származó szennyvíziszappal és más hulladékokkal töltene fel egy Eger közeli, régi homokbányát egy kis magyar családi vállalkozás. A cég Olaszországból és Szlovéniából hozná az iszapot, amelyet egy Egerszólát és Egerszalók közötti homokbányában semlegesítene. Székesfehérvár közelében pedig horvát szennyvíziszapot dolgoznak fel.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője rákérdezett az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, hogy hogy is van ez, Cseresnyés Péter államtitkár pedig írásbeli válaszában azt írta, szennyvíziszapot kizárólag hasznosításra lehet behozni az országba, az engedélyezési eljárás során pedig a szennyvíziszap összetételét is be kell mutatni.
A székesfehérvári esetről Cseresnyés nem ír, az egerszalóki lerakásról viszont azt írja, "az országos környezetvédelmi hatóság települési szennyvíz tisztításából származó iszap Olaszországból, vagy Szlovéniából Heves megyébe történő hasznosítás/ártalmatlanítás célú országhatárt átlépő szállításához nem adott ki hozzájárulást az elmúlt évben, illetve ilyen vonatkozású kérelem nincs folyamatban a hatóságnál". Eszerint tehát Egerszalókra nem fognak szennyvíziszapot vinni.
Cseresnyés azt is hozzáteszi, hogy
mindazonáltal a magyar kormány a környezetvédelem oldalán áll, ezért úgy döntött, nincs szükség a külföldi szennyvíziszap behozatalára. Az ezzel kapcsolatos engedélyek felülvizsgálatát megkezdik.
