Senki sem állíthatja meg Kínát! – hangsúlyozta ünnepi beszédében Hszi Csinping elnök, aki elégedetten szemlélte a díszszemlét a legkorszerűbb kínai fegyverekkel – a többi között olyan távirányítású lopakodó drónokkal, melyeket nem érzékel a hagyományos rakétavédelem.

A most hetvenedik évfordulóját ünneplő népköztársaság 2049-ben első számú nagyhatalom akar lenni a világon – mindenekelőtt a mesterséges intelligencia segítségével. Amelyben Amerika jelenleg az első: csaknem harmincezer kutatója van miközben Kínában csak 18 ezer. Ráadásul a top kategóriában csak 6 százalék a kínai tudós.

A nagy pofon: a gép legyőzte a legjobb gojátékosokat

A go játék nemzeti sport Kínában, ahol különösen büszkék az emberek a csiszolt elméjükre. 2015-ben azonban a Google IA Alpha Go legyőzte a világ legjobb gojátékosait, aminek hatására Pekingben megszólalt a vészcsengő. A válasz nem késlekedett: 2017-ben az Államtanács korszakos döntést hozott: 20 milliárd majd 59 milliárd dollárt költ arra, hogy Kína 2025-re beérje az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia terén.

A Pentagon idén tavasszal először ismerte el, hogyha minden így megy tovább, akkor Kína ezen a stratégiai fontosságú területen megelőzheti az Egyesült Államokat. Miért? Mert a katonai és a polgári kutatás szerves egységet alkot. Míg Amerikában egymással versengő cégek vannak, addig a kínaiak összedolgoznak.

A brain drain Kína ellen szól

A legjobb kutatók Kínában még mindig nagy kísértést éreznek arra, hogy áttegyék a székhelyüket az óceánon túlra, és nemcsak anyagi okból. A kutatás szabadsága sok kutatónak nagyon is fontos. Kínában ugyanis elég nyilvánvaló, hogy a rendőrállam megerősítése az egyik legfontosabb célja a hatalomnak, amely továbbra is vaskézzel kívánja kormányozni a Mennyei Birodalom 1,4 milliárd lakóját.

Az általános megfigyelési rendszer, mely jó és rossz pontok adományozásával igyekszik kézbentartani az egész társadalmat, fájdalmasan ismerős jövőt vetít előre.

Thuküdidész paradoxona

A görög történetíró az elsők között elemezte a nagyhatalmak egymáshoz fűződő viszonyát, azt a versengést, amely szembeállította például Athén demokráciáját Spárta militarista világával az antik Görögországban. Graham Allison amerikai professzor egész teóriát alapozott erre mondván a háború elkerülhetetlen a feltörekvő új állam - jelen esetben Kína illetve a szuperhatalmi szerepet őrző állam vagyis az Egyesült Államok között.

Ráadásul egy egészen marginális konfliktus is lehet a háború oka - érvelt az amerikai tudós, aki vezető stratégiai szakértőnek számít a hazájában. Graham Allison a párizsi Le Monde-nak elmondta: Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása kis hírnek számított a brit birodalomban vagy az Egyesült Államokban. Pedig ez robbantotta ki az első világháborút, melynek végén az USA az első számú nagyhatalommá vált. Az amerikai professzor szerint eddig csakis háború útján változott meg az első számú nagyhatalom. Csakhogy 1945 óta nem volt háború a nagyhatalmak között, mert egy nukleáris konfliktus beláthatatlan következményekkel járna.

Peking épp a mesterséges intelligencia révén kívánja békésen leváltani az Egyesült Államokat - érvel Franciaország egyik vezető Kína szakértője. Charles Thibout a Le Monde-ban azt írta, hogy a kínaiak óriási erőkoncentrációja a mesterséges intelligencia fejlesztésére meghozhatja a kívánt eredményt : Kína 2049-ben leválthatja Amerikát.