szerző:
Sztojcsev Iván

A magyar fiatalok közel kétharmada a szüleivel él, és ez az arány évről évre nő. A lakhatási támogatások új rendszere pedig főleg azokat támogatja, akiknek már eddig sem okozott volna problémát lakást venni. Ezekről, és hasonló problémákról szól a Habitat for Humanity most bemutatott lakhatási jelentése.

Ugyan sorra adják át az új lakásokat, sok fiatal egyszerűen képtelen elköltözni otthonról – erre a megállapításra jutott a Habitat for Humanity most bemutatott felmérése. Az önmagában nem újdonság, hogy nagyon sok fiatal lakik mamahotelben, de az azért meglepő volt a friss adatokban, hogy egyre nő azoknak aránya, akik nem tudnak elmenni a szülők lakásából. A 62,7 százalékos arány nem csak az egy évvel korábbihoz képest rémes, hanem azzal összevetve is, hogy az EU-átlag mindössze 48,1 százalék.

Fiatalnak a statisztikában a 18 és 34 év közöttiek számítanak. Az egyértelmű, hogy a 18-20 évesek közül még sokan laknak a szüleikkel, 34 éves korukra pedig már sokkal többen költöznek el, de az nem derül ki az adatokból, hogy mekkora a különbség a korcsoporton belül. Az az Eurostat adataiból látszik, hogy az átlagos magyar 27,4 éves, amikor elköltözik a szüleitől – egész pontosan a férfiaknál 28,8, a nőknél 26 év az átlagéletkor a költözéskor –, ez nagyjából másfél évvel későbbi függetlenedést jelent, mint az EU-átlag.

A Habitat elemzése arra jutott: sokan már a születésüktől kezdve lakhatási szegénységben nőttek fel, ezen pedig az állami támogatások sem segítenek.

Magyarországon ma nagyjából minden harmadik 18 év alatti gyerek túlzsúfolt háztartásban lakik.

A család támogatása nélkül nem megy

Az elemzés arra jutott: azok a fiatalok, akik számíthatnak a családjuk anyagi támogatására – akár úgy, hogy a szülőktől pénzt kapnak, akár úgy, hogy a rokonok kezességet vállalnak a hitelfelvételhez –, átlagosan egymillió forinttal tudnak többet a lakásvásárlásra fordítani. Mindezt úgy, hogy a többieknek gyakran lejjebb kell adniuk az igényeikből, vagyis még annál is rosszabb lakást tudnak venni, mint amilyet eredetileg szerettek volna. Hitelfelvétel nélkül nem ússza meg a legtöbb olyan fiatal sem, akiknek a családja besegít, de azok, akik nem kapnak családi támogatást, átlagosan 2,2 millió forinttal több hitelt kénytelenek felvenni.

Nem annak segítenek, aki rászorul

Igen ám, de a kormány most támogatja a fiatalok lakáshoz jutását – lehetne erre rávágni. Csakhogy a számok azt mutatják: a jó lakhatási körülmények elérhetetlen álmot jelentenek a fiatalok jelentős részének. A Habitat for Humanity elemzése szerint az állami támogatások nem kompenzálják az esélykülönbséget, hanem ráerősítenek arra. A mostani lakástámogatási rendszerben pont azok jutnak még könnyebben támogatással lakáshoz, akiknek a családja jobb anyagi helyzetben van.

Az elemzés külön kitér az elmúlt egy év legfontosabb lakáspolitikai változásaira: a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetésére, valamint a csok kibővítésére.

A legnagyobb probléma az, hogy kivezettek egy olyan rendszert, amely sokak számára elérhető volt, és bevezettek helyette egy olyat, amely csak egy kiváltságosabb rétegnek elérhető.

A lakás-takarékpénztárak ügyfelei tipikusan a középosztálybeli fiatalok voltak, de a 25-35 év közötti korosztály 46 százaléka számolt ezzel a forrással első lakásvásárlásához. A csokból viszont kiszorulnak nem csak a szegényebb háztartások, hanem azok is, akik nem tudnak vagy nem szeretnének gyereket vállalni. Eközben a rendszer a gazdagabb rétegeknek egyre több lehetőséget nyújt, például a hitelkeret felső értékhatárainak megemelésével. A falusi csok bevezetése pedig egy újabb problémát hozott magával: ha valaki szegényebb, de még épp hozzáfér a csokhoz, akkor is belehajszolhatják abba, hogy munkalehetőségektől és a jó minőségű intézményektől, szolgáltatásoktól távol, kistelepüléseken vegyen házat, hiszen csak ott jut hozzá olcsón.

Az elmúlt két évben 58 ezer háztartás kötött csok-szerződést, 47,6 százalékban 35 évnél fiatalabbak kérték ezt a fajta támogatást. Ennyi idősen még csak kevés embernek van annyi gyereke, amennyi a támogatáshoz kell, ami veszélyes trendhez vezet: a 26 és 30 év közötti csok-igénylők fele, a 21-25 év közöttieknek pedig kétharmada vette fel a támogatást olyan gyerekek után, akik még nem is fogantak meg. Erre lehetne azt mondani, hogy végre egyre többen vállalhatnak gyereket – csakhogy a számok azt mutatják, hogy nem csupán a születésszám csökken, hanem a termékenységi arányszám is. Idén eddig sokkal több pár kötött házasságot, mint egy éve, egész biztos, hogy nagyrészt a családtámogatások miatt is, de a gyerekvállalási kedv csak nem akar nőni. Márpedig ha egy pár nem hozza a csok felvételekor megígért gyerekszámot, akkor nagy bajba kerülhetnek.

Jobb híján marad az albérlet

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyre több fiatal él albérletben. Húsz éve még csak a 35 éven alattiak tizede lakott albérletben, azóta ez az arány 30 százalékra nőtt. És ezt nem azért teszik, mert nem lakásvásárlásra szánják a pénzüket: az albérletekben élő budapesti fiatalok közel kétharmada csakis azért bérel lakást, mert nem tud sajátot venni, miközben a növekvő bérleti díjak is egyre nagyobb terhet jelentenek.

Nem megoldás a kollégium sem, hiszen azokra országosan 32 százalékos, Budapesten háromszoros a túljelentkezés. És egyébként is, a kollégium csak azoknak jár, akik tanulnak. Ha valaki nem egyetemistaként szeretne külön költözni a szüleitől, és nincs pénze rendes albérletre sem, azzal szembesül, hogy még a vállalhatatlanul rossz minőségű uzsoraalbérletekért is túljelentkezés van.

Így aztán előáll a szomorú végeredmény: hiába szeretnének a legtöbben saját lakást, a megkérdezettek negyede kizártnak tartotta, hogy erre valaha is lesz esélye.

Huszonkét kerület nem segíti egy fillérrel sem az albérletkeresést

Pósfai Zsuzsanna, a fiatalok lakhatásáról szóló fejezetet szerkesztő Periféria Közpolitikai és Kutatóintézet munkatársa arról beszélt a jelentés bemutatóján: jelenleg egymillió ember van az országban, akit fenyeget, hogy kikapcsolják az áramszolgáltatást, az emelkedő lakás- és albérletárak miatt pedig továbbra is közel hárommillió ember  él lakhatási szegénységben. Az első lakás megszerzése különösen nehéz – ha valakinek van már saját lakása, onnan sokkal könnyebben szerez egy másikat.


A családi támogatások szerepe különösen megnőtt a gazdasági válság hatására: előtte még csak 26,3 százalékra mérte a KSH azoknak a fiataloknak az arányát, akik a családjuk segítségével jutottak lakáshoz.


Az önkormányzatok nem sokat tesznek a lakhatás segítéséért. Budapesten például egyetlen kerület van, Erzsébetváros, ahol a magánlakások bérlői kérhetnek támogatást az albérlet kifizetéséhez, az önkormányzati lakástulajdon pedig már túl kicsi ahhoz, hogy megoldja a problémákat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Újabb szelethez juthat a magyar piacon egy a cseh kormányfőhöz köthető cég

Újabb szelethez juthat a magyar piacon egy a cseh kormányfőhöz köthető cég

Háztetőkön bóklászó fekete párduc rémisztgette egy francia város lakóit

Háztetőkön bóklászó fekete párduc rémisztgette egy francia város lakóit

Leeshet az álla, ha meglátja, milyen fotókat csinálnak éjszaka a legjobb telefonok

Leeshet az álla, ha meglátja, milyen fotókat csinálnak éjszaka a legjobb telefonok

Többezres leépítésre készül a BMW

Többezres leépítésre készül a BMW

A polgármester ajánlja a receptet az "ingyen" krumpli mellé Újbudán

A polgármester ajánlja a receptet az "ingyen" krumpli mellé Újbudán

Több nagy idei tűz miatt gyanúsított lett a polisztirol, de nem biztos, hogy elítélik

Több nagy idei tűz miatt gyanúsított lett a polisztirol, de nem biztos, hogy elítélik