Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Hatályon kívül helyezte szerdán a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusi, másodfokú döntését, ami szerint az Eximbank és Nobilis Kristóf cége, a Döb-68 Zrt. közötti, a patinás Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződés a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis. A hatályon kívül helyezés azt jelenti, hogy az immár érvényes szerződéssel kapcsolatos perben ezért új másodfokú eljárást kell tartani.
Nyitottak a megegyezésre
Jó hír ez az állami bankkal 2014 óta perben álló Nobilisnak, hiszen ezek után jogszerűen követelheti az Eximbanktól az elmaradt bérleti díjakat, sőt kötbért is. A pénzintézet két éve nem fizet, időközben ki is költözött a műemlék palotából, jóllehet azt korábban a saját igényei szerint alakította át – szőnyegpadlót helyezve például az intarziás parkettára.
Mátrai Mihály, Nobilis ügyvédje a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: mindent összevetve közel hárommilliárd forint járhat ügyfelének az Eximbanktól, de Nobilis – mint ahogyan eddig mindig – készen áll a peren kívüli megegyezésre.
Nobilis és az Eximbank 2013-ban tíz évre, a 2014-2024-es időszakra állapodtak meg a hozzávetőlegesen hétezer négyzetméteres, eredeti pompájában felújított épület bérbe adásáról négyzetméterenként hatezer forintos, akkori árfolyamon 20 eurós díjért. Nem sokkal később azonban az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik, de 2017 második feléig még fizette az extrémnek tartott bérleti díjakat. Utóbbiak 2014-ben valóban magasabbak voltak, mint a piaci átlag, ám egyrészt a Lánchíd Palota egyedisége indokolhatta ezt, másrészt a 2015 óta tartó ingatlanpiaci felfutásban kifejezetten kedvezővé váltak a tíz évre rögzített bérleti díjak, amelyeknél most a hasonló épületek tarifája legalább 30 százalékkal drágább.
A büntetőperre is kihat a fordulat?
A per azért tartott ilyen sokáig, mert Nobilis első fokon kétszer már megnyerte azt, a most hatályon kívül helyezett ítélet volt az első, amely a banknak adott igazat. Piaci hírek szerint az Eximbank kitartó pereskedése mögött az a szándék állt, hogy Nobilis kénytelen legyen nyomott áron eladni az épületet, amit körülbelül hárommilliárd forintért vett meg 2013-ban, részben bankhitelből (s kifejezetten azért, mert az Eximbankban tartós, megbízhatónak hitt bérlőre lelt). Mire a per lezárul, talán ez is megtörténik, a palotába ugyanis a székhelyét Budapestre helyező, orosz többségi tulajdonú egykori KGST Bank, a Nemzetközi Beruházási Bank költözne be, ám a szerződést még nem írták alá.
A Kúria mostani döntése segíthet a vádlottaknak abban a büntetőperben is, amely az Eximbank feljelentése miatt indult hűtlen kezelés gyanúja miatt. A nyomozás alatt a bank egykori két vezetőjét, Nátrán Rolandot, a szerződéskötéskori vezérigazgatót és egyik helyettesét, valamint Nobilist gyanúsították, ám tavaly – nem sokkal azután, hogy az Ítélőtábla jogerősen kimondta a szerződés semmisségét – az ügyészség csak a két bankos ellen emelt vádat. Tanúként viszont valószínűleg Nobilist is meghallgathatja majd a bíróság.
