Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Presztízskérdéssé vált az Eximbank számára, hogy megnyerje a Nobilis Kristóffal hosszú évek óta folyó – s eddig kilátástalannak tűnő – perét a patinás Lánchíd Palota bérleti szerződése miatt. A palota tulajdonosával, Nobilissal 2014-ben szerződött le az Eximbank arra, hogy a pénzintézet tíz éven át havi 20 euró/négyzetméter áron használhatja az épületet, majd egy évvel később már feljelentést tett a szerződések miatt.
A megismételt perben a Fővárosi Ítélőtábla Rutkai Éva vezette tanácsa csütörtöki, 60 oldalas ítéletében jogerősen kimondta azt, amire a bank oly régóta várt: a szerződés a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis. (Első fokon már kétszer Nobilisnak adott igazat a bíróság.)
A pénzintézet és a vállalkozó ezek után egy újabb bíróság előtti eljárásban számolhat el egymással az elmúlt öt évre visszamenőleg, ami valószínűleg megint többéves jogi huzavona lesz. Hacsak a Kúria nem ad helyt Nobilis felülvizsgálati indítványának, amit mindenképp bead – nyilatkozta a hvg.hu-nak Mátrai Mihály, a vállalkozó ügyvédje. Szerinte nonszensz, hogy a bíróság két olyan igazságügyi szakértői vélemény alapján döntött, amelyeket egy másik eljárásban, méghozzá egy büntetőügyben készíttetett a rendőrség. Ebben Nobilist és a vele 2013-ban megállapodó Nátrán Rolandot, az Eximbank akkori vezérigazgatóját az ominózus palotaszerződés kapcsán hűtlen kezeléssel gyanúsítják, az állami vagyon megrövidítése miatt. Az egyik szakértői véleményt ráadásul a tárgyalás berekesztése előtt egy nappal csatolta be az Eximbank, így az ellenfél nem kapott lehetőséget arra, hogy érdemben reagáljon rá.
Fazekas István
A bérleti szerződést támadó pert még a két éve elhunyt Urbán Zoltán vezetése alatt indította az Eximbank, azt állítva, hogy a 2014–2024-as időszakra szóló megállapodás a jó erkölcsbe ütközik, és a piaci árakhoz viszonyítva irreálisan drága. Az eredeti pompájában felújított, 7 ezer négyzetméteres, exkluzív műemléképületért a pénzintézetnek tíz éven át négyzetméterenként, havonta hatezer forintot (akkori árfolyamon 20 eurót) kellett volna fizetnie, de ezzel 2017 második félévében a vitás ügyekre hivatkozva leállt, így mostanáig milliárdos hátraléka gyűlt fel.
A háttérben az a szándék is meghúzódhatott, hogy a palotát több mint 3 milliárd forintnyi hitelből megvásároló Nobilis kénytelen legyen eladni az ingatlant. Az autók bérbeadásával, pálinkafőzéssel, ingatlanokkal foglalkozó nagyvállalkozónak azonban a bérleti díjon kívül más fedezetei is vannak a kölcsönre, s mivel azt folyamatosan törleszti, a palota az övé maradt.
Nobilis Kristóf
Túry Gerely
A mostani jogerős döntéssel az Eximbank megszabadult a tízéves kontraktustól. Az elszámolással azonban nem biztos, hogy jól jár, hiszen a használatért mindenképpen fizetnie kell. A bíróság ugyan az újabb eljárásban egyetérthet majd azzal, amit az Eximbank állít, vagyis hogy az akkor 20 euró/négyzetméteres bérleti díj 2014-ben szokásosnál 20-30 százalékkal magasabb volt, ám ma a hasonló ingatlanok négyzetméterenként 30 euróért (megközelítőleg tízezer forintért) adhatók bérbe, ráadásul az árak rendületlenül emelkednek. Vagyis az Eximbank most és a belátható jövőben a piaci árakhoz képest lényegesen olcsóbban lakhatna az ingatlanban. Amit egyébként markánsan átalakított – így az épület jelen állapotában csak egy hasonló tevékenységet végző szervezet számára lehet alkalmas.
Az elmaradt bérleti díjakon túl a következő perben azt is el kell döntenie a bíróságnak, hogy az Eximbank drasztikus belső átalakításai csökkentették vagy növelték-e a Lánchíd Palota értékét; az első esetben a bank, a másodikban Nobilis fizet.
Mindet összevetve, az Eximbanknak valószínűleg mélyen a zsebébe kell nyúlnia cserébe azért, hogy végre „kiszabadult” a mumussá vált szerződésből. Az állami intézmény által felelőtlenül vállalt költségeket természetesen ezúttal is az adófizetőknek kell állniuk. A hvg.hu kérte a bank véleményét is a mai ítéletről, amennyiben válaszolnak, azonnal közöljük.
Frissítés: az Eximbank pénteken, a Budapesti Értéktőzsde oldalán reagált az ítéletre. Közleményében azt írja a bank: jogerősen nyert a Döb-68 Zrt.-vel szemben (e cég Nobilis Kristóf nagyvállalkozó érdekeltsége) a Lánchíd Palota bérleti szerződésének az érvénytelenítése miatt indított, megismételt perben. Hangsúlyozta, hogy a bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletnek azt a részét, amely a bérleti díjak és a perköltségek megfizetésére kötelezte a bankot. A jogerős ítélet pénzügyi következményeiről azonban nem döntött a Fővárosi Ítélőtábla, erről az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéknek kell újabb tárgyalást tartania és határozatot hoznia.
A négyéves jogi huzavona kezdete óta érthetetlen, miért olyan fontos a banknak, hogy semmissé tegye a palotaszerződést. Kezdetben valószínűleg a bankot felügyelő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternél kegyvesztetté vált Nátrán Roland bankvezető ellehetetlenítése lehetett a cél, ami sikerült is.
A későbbiekben pedig az Eximbank már valószínűleg nem engedhette meg magának azt a blamát, hogy feleslegesen hajtotta éveken át a költséges pert Nobilis ellen. S bár Nobilis kívül áll a NER-rendszerén, nem is ellensége annak, így az ő ellehetetlenítése másodlagos célnak tűnik. Amit nagyon akartak, azt már elvették tőle, hiszen Schmidt Máriának sikerült áron alul eladatnia vele a Budapesti Ingatlan Nyrt. részvényeinek közel 30 százalékát. Ehhez képest apróság, hogy a Mol visszaszorította a fővárosi közösségi autózási piacon, miután egy, az övéhez kísértetiesen hasonló konstrukcióval tört be arra. S bár Nobilis valószínűleg gyorsan talál új bérlőt a Lánchíd Palotába, izgulhat, hogy a büntetőeljárásban vádat emelnek-e ellene.
