Csak 80 százalékát fizetné meg a kórházi beszállítók követeléseinek a kormány – tudta meg januárt végén a Portfólió. A lap akkor azt írta, hogy a cégek írásos ajánlatot még nem kaptak, de szóban azt ígérték nekik, hogy ha lemondanak tőkekövetelésük 20 százalékáról, a maradékot megkapják közvetlenül a költségvetésből. A kórházak 70 milliárd forintnál is többel tartoznak a beszállítóknak.

A magyarországi orvostechnikai szállítók szakmai szervezetei hétfőn közleményt adtak ki, amelyben a kórházi adósságok problémájának partnerségen alapuló, átlátható, hosszú távú megoldását sürgették. Mint írták, az egészségügyi intézmények eladósodása Magyarországon évtizedek óta megoldatlan probléma, és tavaly elmaradt a korábbi években megszokottá vált kórházi konszolidáció.

Jelenleg – jelezték – a Pénzügyminisztérium zárt ajtók mögött, egyenként tárgyal a lejárt tartozásokról a legnagyobb beszállítókkal, amelyek esetenként már több mint egy éve várják az általuk leszállított orvosi eszközök és gyógyszerek szerződésben rögzített ellenértékének megfizetését.

Azt is írták, hogy értetlenül állnak a kormányzati oldal eddigi nyilatkozatai előtt, amelyek tisztázást igénylő elvi kérdéseket vetnek fel, mivel ők már korábban is számos konstruktív javaslattal fordultak hozzájuk.

Most öt pontban foglalták össze a kormány számára megfontolandó kérdéseket:

• A kölcsönösen előnyös üzleti légkör alapja a partnerek egymás iránt mutatott bizalma. Megbízható üzleti partnernek tekinthető-e a magyar állam a továbbiakban, és támogatja-e ennek a törékeny bizalmi légkörnek az épülését, fennmaradását, ha közbeszerzési eljárásban kötött szerződések vonatkozásában még azok kifogástalan szállítói teljesítése esetén is utólag lehet alkudozni a vételárról?
• Nem sérti-e az Európai Unió versenyjogi és versenysemlegességi előírásait, ha az állam csak a legnagyobb beszállítókkal folytat egyeztetést, mellőzve a kis- és közepes vállalkozásokat?
• Az általános törvényi szabályozás része, hogy bármilyen késedelmes fizetés meghatározott következményekkel jár – legyen szó leszállított termék kifizetéséről vagy éppen törvényben előírt adókötelezettség teljesítéséről. A késedelem törvényes következményeinek érvényesítése semmilyen esetben nem lehet "meghaladott álláspont", akár adóról, akár számla kiegyenlítéséről beszélünk. (A pénzügyminiszter korábban az Mfor kérdésére "meghaladott álláspontnak" nevezte azt, hogy egyes beszállítók a tőketartozás helyett a késedelmi kamatokról kívánnak egyeztetést folytatni.)
• Magyarország vonzó befektetési klímával és adókörnyezettel ösztönzi a külföldi beruházásokat. Milyen üzenetet hordoz a befektetők felé, ha az állam utólag újra kívánja tárgyalni a már megkötött és megfelelően teljesített szerződéseket?
• A hazai kkv-nak kiemelkedő innovációs, gyártó, -fejlesztő tevékenységük révén jelentős az exportjuk. A lejárt kintlévőségeik folyamatos növekedése nemcsak az általuk foglalkoztatott munkavállalók megélhetését, hanem a nemzetgazdasági és foglalkoztatási szempontból kiemelkedően fontos innovációs, fejlesztő, termelő és exporttevékenységüket is veszélyezteti. Az innovációhoz és a műszaki-szakmai fejlesztéshez fontos a nyugodt, stabil üzleti környezet és jogbiztonság. Az ágazat Magyarországon közvetlenül tizenkétezer családnak, közvetve további harmincezer családnak biztosít megélhetést.

Közölték még, hogy a kormányzat partnereként a jövőben is készek javaslataikkal támogatni minden olyan intézkedést, amely transzparens és versenysemleges módon keres megoldást a kórházi adósságok problémájára.

A közleményt az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Tudományos, Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesülete (HIVDA), Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), valamint az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ) írta alá.