Sötétben várhatják a vírust

„Ma már majdnem annyira van szükség az áramra, mint a vízre” – szögezi le már a beszélgetés elején Rostás Aranka, a baksi Fényhozók Alapítvány kuratóriumi tagja, ezért annyit akarnak most, hogy a kikapcsolási moratóriumot terjesszék ki azokra is, akiknek feltöltős mérőórájuk van. Az ilyen mérőóra felszerelésére másfél évtizede van lehetőség, közel százezer háztartásban éltek ezzel, azoknak biztosították az áramszolgáltatók, akik jövedelmük alapján rászorultak. Úgy működik, hogy csak annyi áramot tudnak felhasználni, amennyire pénzzel feltöltik azt a kártyát, amivel a mérőóra működőképessé válik. A járványhelyzetben kihirdetett moratóriumból ők kimaradtak, pedig pont az ilyen lehetőséggel élők, a legszegényebbek.

Az áramszegénység elleni kampányt a Polgár Alapítvány az Esélyekért kezdeményezte, hat településen működő civil szervezet csatlakozott ehhez, így a baksiak is, de támogatja őket a Habitat for Humanityés a Roma Sajtóközpont is. Most a civilek annyit szeretnének elérni, hogy a kikapcsolási moratóriumot terjesszék ki azokra is, akiknek épp a rászorultságuk miatt lehetővé tették az előrefizetős áramfogyasztási mérőórák felszerelését, erről rövid videót is készítettek. A moratóriumot technikai okok miatt nem lehet egyszerűen a speciális mérőórákra is érvényesíteni, ehhez az órákat kellene lecserélni, ezért az egyetlen járható út az volna, hogy pluszpénzt kapjanak az áramdíjra a rászorulók vagy az államtól, vagy az önkormányzatoktól, bár ez utóbbiakról tudjuk, hogy eddig csak forrásokat vontak el tőlük a járványhelyzetre hivatkozva. Ráadásul, az a felzárkóztató program is mintha leállt volna, amelyet a kormány tavaly nyáron indított el, így egyelőre a civilek maradtak, akik a legnehezebb élethelyzetben levőkön segíthetnek. A civilek ügykoalíciót hoztak létre Salgótarján, Mezőszemere, Tiszavasvári, Tomor és Szakácsi civiljeivel együtt, mindegyik településen hasonló a helyzet, mint a csongrádi Bakson.

Egy pillanat alatt egy fillér nélkül maradtak

Első körben zavarták haza a mezőgazdasági munkából a baksiakat, mert a gazdák is megijedtek a koronavírus megjelenésének a bejelentésétől, de még inkább a veszélyhelyzet kihirdetésétől. „Hogy ne legyen tömeg, csoportosulás, megijedtek a vírustól” – magyarázza az egyik baksi asszony, hogy miért is kellett ott hagyniuk a fóliát, ahol nagyjából ötvenen dolgoztak egyszerre, egy légtérben. Baks lakosainak negyede roma, többségük a falumagtól egy kilométerre, Mária-telepen él, közel kétszáz halmozottan hátrányos gyermekkel. Az itt lakók nagyobbik része napszámba jár, ez a főfoglalkozásuk, ezzel kora tavasztól, késő őszig tudnak pénzt keresni, ezt osztják be, amennyire tudják, egész évre. A saláta fóliából már hetekkel ezelőtt elhajtott asszonynak van eladói, konyhai kisegítői képzettsége, de most nem kell máshova sem, nemcsak a fóliába.

Akkor lettek híresek a Mária – telepen élők, amikor hat évvel ezelőtt, egy petrezselyem földön először titokzatosnak tűnő „fertőzéssel”, tömegesen szállították őket be a szegedi sürgősségire, kezük-lábuk megégett valamilyen vegyszertől, legalábbis ez derült ki végül. Az már akkor is kiderült, hogy a hetekre munkából kiesőknek egy fillér sem maradt a zsebükben, pont annyit kerestek a napszámban, mint amennyit el is költöttek a családok. Akkor egy órára 500 forintot fizettek, azóta ez a bér megduplázódott, de az árak is szépen kúsznak felfelé. Most, hogy a munka kezdetével az szinte azonnal be is fejeződött, megint csak ott állnak egy vas nélkül.

Csapdahelyzet a járvány miatt

A mezőgazdasági munka elmaradása miatt most nem csak azok nem tudnak áramdíjat fizetni, akiknek feltöltős órájuk van, hanem azok sem, akik a normál fogyasztók táborába tartoznak. Rájuk ugyan vonatkozik a moratórium, de már most azon rágják magukat, hogyan fogják a számlát kiegyenlíteni a végén. A telepen sokaknak van feltöltős órája, ezt többnyire készpénzzel tudják feltölteni, mivel itt szinte alig akad olyan, akinek lenne bankkártyája. Erre viszont pont a járványhelyzet miatt, egyre kevesebb helyen van lehetőségük, mert bezártak az ilyen befizetéseket intéző üzletek a faluban. Ezért úgy tudnák befizetni, ha elbuszoznának a legközelebbi feltöltő pontig, de buszjegyet március vége óta, szintén a járványhelyzet miatt, csak applikációval lehet előre megváltani, vagy bankkártyával a buszon vásárolhatnak, végeredményben még busszal sem tudnak utazni sehova. Így aztán még azok sem tudják feltölteni a villanyórájukat pénzzel, akiknek még akadna a zsebében egy kis készpénz, de a többségnek most munka híján, még az sincs. Így vannak, akik már sötétben ülnek, és sokaknak a napokban szívja le az utolsó kilowattokat a távoktatáshoz kiosztott laptop.

Nem lehet látni a fényt az alagút végén

Bakson az iskola és az önkormányzat is segített a gyerekeknek, hogy otthon is tudják követni az oktatást, amely már harmadik hete online folyik. Nehéz volt megszervezni, de végül a pedagógusok és a képviselők is beszálltak, így eszközök jutottak minden lakásba, így itt ennyivel jobb a helyzet, mint sok más borsodi, vagy nyírségi faluban. De ha „lemerülnek” a villanyórák, akkor itt is hiába volt minden igyekezet, így is lemaradnak a telepi gyerekek.

A Fényhozókat a csongrádi Bakson jegyezték be, az alapítvány elnöke, Búza Károly tíz éve mentorálja a legnagyobb csongrádi szegregátum lakóit, Rostás Aranka pedig maga is megtapasztalta, hogy milyen a villany nélküli élet, ott született és él ma is a baksi cigánytelepen. A Fényhozókat két évvel ezelőtt is azért alakították meg, mert már akkor is úgy gondolták, hogy a mélyszegénységben élőknek is létszükségletté vált az áram, ha el akarják kerülni a telepeken élő cigányok további leszakadását. A hvg.hu tavalyelőtt nyáron írt arról a gyűjtésről, amit azért indított el a szervezet, hogy napelemeket szereljenek fel a szűkösködő családok otthonaira úgy, hogy közben még munkát is adhat a napelemek felszerelése és karbantartása néhány helyinek. A program pénz híján lefulladt, csak fél tucat házra kerülhetett fel a hét-nyolcezer forintos villanyszámlákat csökkentő elem. Búza Károly, alapítványi elnök szerint, hosszabb távon is megoldást kellene találni, de most égetően szükséges volna a beavatkozás, hiszen az áramszegénység az Eurostat két évvel ezelőtti adatai szerint is legalább 200 ezer gyermeket érint az országban. Ha nem teszi a kormány és a szolgáltató lehetővé a moratórium kiterjesztését, félő, hogy rövidesen ők fognak kimaradni a távoktatásból és sötétben várhatják a vírust. Egyelőre úgy tűnik, hogy a mélyszegénységben élők nem igazán számíthatnak támogatásra a kormánytól.

KERETES

Leállt a felzárkóztató program?

Külön, a mélyszegénységben élők problémáira koncentráló, más érdekcsoportokhoz hasonlóan, akciócsoport létrehozását javasolta a kormánynak Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület elnöke, ehhez konkrét javaslatcsomagot is összeállított – nyilatkozta a romavezető a 168 órának. Egy hónappal ezelőtt küldte el Horváth a csomagot, válasz nem érkezett a Miniszterelnöki Kabinettől, sem a Belügyminisztériumtól, de a kormány által létrehozott kabinethez irányították. Ez felel a Máltai Szeretetszolgálat elnöke vezette felzárkóztató programért, amely tavaly nyáron indult, első körben 31 településen, a tervek szerint lépésenként 300 hátrányos helyzetű térségre terjesztik ki a felzárkóztatást. Januárra tervezték az újabb 36 település kijelölését, de mint az a Horváth Aladár és a programvezető Vecsei Miklós egyeztetéséből kiderült, az idei program fedezetéről még nem született kormánydöntés. A hvg.hu is megkereste a felzárkóztató program vezetőjét januárban, majd februárban is, ott március végére ígértek tájékoztatást, ez egyelőre, nyilván a járvány miatt elmaradt.