Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az MNB március 26. és április 2. között ötezer cég, nagyrészt kis- és közepes vállalkozások körében végzett online felmérést a járvány hatásairól. A cégek harmada már április elején kirúgásokra készült.
A felmérés eredményei alapján a vállalatok a koronavírus-járvány hatására jelentős keresletcsökkenésre számítanak, amit jellemzően nem terveznek áremeléssel ellensúlyozni. A felmérés idején a kitöltők közel fele az árbevétel 30 százalék feletti csökkenését tapasztalta és további jelentős csökkenésre számítanak a következő 1-3 hónapban. A válaszadók 44 százaléka szerint legalább fél évre lesz szükség ahhoz, hogy a bevételek újra elérjék a válság előtti szintet.
A személyes jelenlétet igénylő szolgáltatással (például vendéglátás, szórakoztatás) foglalkozó válaszadók kiemelkedően magas (80-100 százalék) arányban számítanak arra, hogy tevékenységüket egy hónapnál hosszabb ideig fel kell függeszteni a járvány miatt. Más területeken (például mezőgazdaság, feldolgozóipar) ez az arány jóval alacsonyabb (40-50 százalék). A felmérésben részt vevők körülbelül 80 százaléka a járvány miatt nem emelt árakat.
A kormány sörétes puskával különadóztatja a kiskereskedelmet
Minden, de minden kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik a kormány által április 14-én elrendelt, májustól a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet végéig élő kiskereskedelmi különadó. Vagyis nemcsak a nagy multinacionális élelmiszer-hipermarketekre, hanem például a benzinkutakra, elektronikai üzletekre, a könyvesboltokra, de még a gyógyszertárakra is.
A nagyarányú beszállítói fennakadások és a nehezen megoldható helyettesíthetőség a termelési láncokban jelentős kihívást okoznak. A kitöltők 63 százaléka tapasztalt fennakadásokat termelési, szolgáltatási folyamatában beszállítói problémák miatt. A szállítókra visszavezethető fennakadások kapcsán a válaszadók legtöbbször a járvány által leginkább sújtott országokból (Olaszország, Spanyolország, Németország, Kína) érkező, illetve a belföldi szállításokkal kapcsolatos nehézségeket emelték ki. A termeléshez szükséges anyagot, szolgáltatást nyújtó szállító 1 hónapig tartó kiesését a válaszadók 41 százaléka nem tudná helyettesíteni.
A kitöltők 55 százaléka a foglalkoztatotti létszám megtartásában gondolkodik, de a válság előtti létszámot csak legfeljebb 2 hónapig tartják fenntarthatónak. A probléma enyhítése érdekében a válaszadók a munkaszervezésben terveznek változtatásokat: 46 százalékuk távmunkában, 44 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatásban gondolkodik, de a tervek közt magas arányban jelenik meg a létszámcsökkentés (37 százalék) és a dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldése (35 százalék) is.
A távmunka a válaszadók 73 százaléka számára a tevékenység jellege miatt nem jelenthet megoldást. A vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás (38 százalék), a szállítás, raktározás (42 százalék), illetve a feldolgozóipar (45 százalék) tevékenységi köreiben volt a legkisebb azok aránya, akik a válság előtti létszám fenntartását tervezik.
Százezres munkanélküliséggel számol a kormány, „az a kérdés, hány százezres lesz"
A Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a kereskedelmi bezárások után a kormány úgy számol, heti szinten ez 140-160 milliárd forintos kiesést jelent. „És akkor még az autógyárak bezárását nem számolom." A koronavírusos megbetegedettek száma pedig 10-15-ször nagyobb lehet, ugyanis a kormány is úgy számol, hogy „nagy a látencia."
A járvány miatt a válaszadók felénél likviditási problémák is felmerültek, leginkább a közterhek és a bérek fizetése okoz problémát. A kérdést megválaszoló vállalatok fele legfeljebb 1 hónapig képes fenntartani a fizetőképességét, ha nincs árbevétele. A kérdésre válaszolók 40 százaléka tervez hitelt felvenni a következő negyedévben a bérek finanszírozására, jellemzően 3 havi bérköltség fedezésére.
A járvány miatt a válaszadók egyharmada hitelből tervezett beruházást kényszerül elhalasztani. A felmérésben részt vevők 11 százaléka a korábban tervezett összegben venne fel beruházási hitelt, 8 százalék azonban lényegesen kisebb összegben. A vállalatok hitelfelvételkor a kedvező kamatozást, a gyors ügyintézést és a törlesztések felfüggesztését tartják a legfontosabbnak a jelenlegi helyzetben.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.