szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A települések kétharmadánál konkrétan likviditási problémát okoz a gépjárműadó elvonása, amit a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv részeként rendelt el, de a járvány úgy általában is teljesen átírta a helyi irányítás feladatait, a finanszírozás átalakításáról azonban egyelőre nincs szó. Hiába írt levelet a TÖOSZ Pintér Sándornak, péntekig várták a választ, de az nem érkezett meg.

Koronavírus-világjárvány
Több mint 11,5 millióan fertőződtek meg, és csaknem 600 ezer beteg halálát okozta a 2019 végén kitört koronavírus-járvány világszerte. A pandémia felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozott annak ellenére, hogy a járvány csillapodásával mind több országban elkezdték enyhíteni a korlátozásokat. (Igaz, több helyen már ismét szigorításokat vezettek be.) Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Három hete állt ki negyvenegy ellenzéki önkormányzat, hogy a járványidőszakban elrendelt megszorítások (elsősorban a gépjárműadó elvonása) ellen tiltakozzon, a kormány szerint azonban közösen kell a járványhelyzet terheit viselni, ebből az településeknek is ki kell venniük a részüket. Egyébként is - szólt az érvelés - az adónem mindösszesen a költségvetések alig 1-2 százalékát éri el.

Attól az elvonás jelentőségét csökkenteni igyekvők rendre eltekintenek, hogy a költségvetési sorok szinte mindegyike csak meghatározott feladatra költhető el, akár fejlesztésekről, akár a működésről van szó, így pont ez az az „aprópénz”, amivel az önkormányzatok betömhetik a lyukakat, vagy amit éppenséggel a vírus elleni védekezésre fordíthatnak. Miként nyilvánvaló az is, hogy mindenkit másképpen érint egy ilyen intézkedés. A Momentum készített egy számlálót, amely a fővárosi kerületeknél az április elején elvont adó utáni lyukak mértékét is megmutatja. Ebből kiderül: az elvonások a költségvetés tíz százalékát is elérhetik. Ahogy korábban megírtuk, a vidéki településeket még rosszabbul érinti a döntés, még akkor is, ha összegszerűen kevesebbről van szó.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége felmérést készített, 1600 tagja közül 550 polgármester válaszolt a kérdéseikre. Ebből két fontos dolog derült ki: 

  • a gépjárműadó elvonása a válaszolók 63,7 százalékánál likviditási problémát okoz,
  • az elvonás a 2000 fő alatti településeknél eléri a költségvetésük majd öt százalékát is, de közülük is az 500 és 2000 lakosú falvaknak hiányzik a legjobban az összeg.

©

Akkor is igaz ez, ha például az ötszáz fő alatti településeken valóban elég kevés pénz folyik be gépjárműadóból (sok helyen csupán pár százezer forint), ám az sem hagyható figyelmen kívül, hogy korábban az adó hatvan százalékát már eleve átirányították a központi költségvetésbe. Ilyenkor pedig a kevés pénz hiánya is feltűnik.

Járványhelyzet több csavarral

Kiadás ugyanis bőven van, és ez csak nőtt a járvány kezdete óta. Sok település például hiába várta, hogy kapjon a mára már milliószámra érkező maszkokból, így belefogtak „házilag” ezek gyártásába, hogy minél több család kaphasson egy-két ilyet a postaládájába. Vannak helyek, ahol a szokásos fertőtlenítőszer-mennyiség sokszorosát szerezték be, hogy a közterületeket, intézményeket fertőtlenítsék. És akkor azt még nem is említettük, hogy az önkormányzatok feladata lett gondoskodni az erre rászoruló hatósági karanténban levőkről, illetve azokról az idősekről, akiket a családjuk nem tud támogatni. Ez pedig mind mind pénzbe kerül.

És akkor ott vannak még a rendkívüli esetek. Lökösházán például a minap derült ki egy 83 éves asszonyról, hogy rosszul érzi magát, ráadásul teljesen egymaga él, nincsenek hozzátartozói, a nyugdíja pedig már a hónap közepén elfogyott. Az alig ötezer lelkes békési kisvárosban a polgármester személyesen ment ki hozzá, amikor a szomszédok szóltak, hogy valami nagyon nincs rendben vele. Próbálták a közeli kórházban, illetve egy idősotthonban elhelyezni, de a járványra hivatkozva sehol nem fogadták. Ekkor döntöttek az ellátásáról: kapott egy hétre való tartós élelmiszert, és minden nap kiviszik neki a meleg ételt, napi egy órában pedig önkéntes foglalkozik vele. Mindezt megint csak a helyi pénzből fedezik. És minden bizonnyal százszámra akadnak hasonló esetek más településeken is.

Júliusra a bérekre sem futja majd?

Mindezek mellett az önkormányzati intézmények alkalmazottainak bérét is ki kell fizetni úgy, hogy közben a járvány miatt bezártak például az óvodák, bölcsődék (csak ügyeleti rendszer van), de a könyvtárak, művelődési házak is teljesen lehúzták a rolót. Az önkormányzatok nagy kreativitással próbálják foglalkoztatni az embereiket: van, ahol home office-ból fejlesztik az óvónénik az ovisokat, máshol az éppen munka nélkül maradtakat átirányítják szociális feladatokra. Hódmezővásárhelyen például éppen a napokban kérdezték végig a dolgozókat, ki maradna otthon negyedfizetésért, ki dolgozna fél fizetésért négy órában, vagy ki vállalna átmenetileg más munkakört.  A közalkalmazottak fizetését ugyanis egyoldalúan nem lehet módosítani, ehhez nekik külön nyilatkozatban kell hozzájárulniuk. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke szerint, ha sokáig tart a különleges helyzet, sok településen nyúlhatnak ehhez az eszközhöz. Tótkomlóson addig tartják teljes béren az alkalmazottakat, ameddig lehet, de van olyan település, ahol csak papíron működik a bölcsőde, hogy ne fizettessék velük vissza a normatívát.

©

A megnyugtató megoldás egyelőre nem látszik, ezért a TÖOSZ a helyzet tisztázását kérte Pintér Sándortól egy tízpontos levélben. A választ péntekre várták, ám semmi sem érkezett. „Nem hiszek a csodákban” – mondta Schmidt Jenő, a szövetség elnöke a felvetésre, hogy számítanak-e gyors reagálásra.

Ő a bölcsődék példáját hozta fel a bizonytalan helyzet illusztrálására: a normatívát a jogszabályok szerint a gyerekek után kapják az önkormányzatok, amennyiben azok az intézményben is étkeznek. Most homályos az, hogy az elszámolásnál vajon a járványhelyzeti létszámot fogadják el, vagy megkapják a „békebeli” teljes létszám után járó összeget. Ha csak a valós létszám után számolhatják el, akkor még vissza is kell fizetniük bizonyos összeget, akár azt is, amit részben a dajkáknak kifizettek.

©

Ahol volt, ott a turizmus is romokban

A legnehezebb helyzetben azok a közepes méretű városok, falvak lehetnek, ahol az önkormányzat vagy annak a cége strandot, fürdőt üzemeltet. A Fürdőszövetség múlt héten készített egy akciótervet, amelyben felhozták, hogy a gazdaságvédelmi csomag nagy részéből ezek kimaradnak, holott a fürdők 90 százalékát a települések maguk tartják életben. Nem véletlen, hogy több helyen ezeknek az alkalmazottai jelentenek fejtörést a polgármestereknek.Túrkevén is próbálták más területekre elhelyezni a strand dolgozóit, végül 2-3 embernek sikerült munkát találni, közel harminc munkatársat viszont már elbocsátottak. Mórahalmon, ahol az elmúlt évtizedekben a fürdőjükre építették a várost, most hirtelen minden költség a nyakukba zuhant.

A túrkevei termál- és élményfürdő
©

Válasz nélkül

A több mint 3000 település között nagy a szórás, de Schmidt Jenő úgy saccolja, még egy-két hónapig húzzák az önkormányzatok, addig talán nem kell csőddel számolni, utána viszont megindulhat az ostrom a rendkívüli támogatásokért. Az igényléseket a belügyminisztériumhoz kell benyújtani, aztán ki tudja, mi lesz belőle. Korábban előfordult, hogy a 20 millió forintos igényre 2 milliót kapott egy önkormányzat.

Pont azért írta meg Schmidt Jenő a már említett tízpontos levelét. Abban bízott, a felvetésekre kapott válaszok ismeretében a polgármesterek jobban tudják tervezni a jövőjüket, illetve a védekezést. Szeretnék például, ha a polgármesterek a jövőben is hozhatnának a kormányrendelettől eltérő szabályokat a saját településükön, de fontos lenne tisztázni azt is, milyen védekezési költségeket lehet majd elszámolni. A gépjárműadó elvonása miatt felvetette, hogy a kulturális, valamint a települési támogatásra adható forrást általános működésre is felhasználhassák, illetve rugalmasabban vehessenek fel hitelt az önkormányzatok. Kérte ugyanakkor, hogy ne az önkormányzatnak kelljen gondoskodni az ápolásra szorulókról, vagyis az egyedül élő betegeket ne haza küldjék a kórházakból, hanem biztosítsanak számukra intézményi ellátást. Felvetette az álláskeresési járadék három hónapról fél évre emelését is, noha erről a kormány a jelek szerint hallani sem akar.

Eddig egyetlen kérdésre sem kapott választ a szakmai szövetség.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Fejszenyéllel fenyegették és kirabolták a prostituált szexpartnerét

Fejszenyéllel fenyegették és kirabolták a prostituált szexpartnerét

Felfüggesztett börtönt kapott a hatéves fiát vezetni engedő férfi

Felfüggesztett börtönt kapott a hatéves fiát vezetni engedő férfi

Iskolai tananyag lesz Magyarországon a járványtan

Iskolai tananyag lesz Magyarországon a járványtan