"Az utolsó szög a koporsóba" - így élték meg az üzemeltető cégek az Airbnb szigorítását

Megszavazta az Országgyűlés a rövid távú lakáskiadás szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, amely mindössze négy paragrafusból áll, és az a lényege, hogy az önkormányzatok szabhatják meg,

• egy naptári évben hány napon lehet magánszálláshelyeket kiadni,
• milyen büntetés jár a szabályszegésért.

Ha egy önkormányzat ezzel kapcsolatban nem hoz rendeletet, akkor egész évben szabad az Airbnb. Szálláshely-szolgáltatást azonban csak akkor lehet végezni, ha ezt bejelentették az illetékes hatóságnak, ennek részletszabályait nem az önkormányzatok, hanem a kormány határozza meg.

A javaslat előterjesztőjeként Dömötör Csaba államtitkár azt mondta a parlamenti vitában, hogy

a helyzet Magyarországon is megérett a szabályozásra,

és a kormány nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe vett a törvény megalkotásakor. Példaként Berlint, Hágát, Londont és Amszterdamot említette. Azt, hogy Európa-szerte hogyan igyekeznek korlátozni a rövid távú lakásbérlést, ebben a cikkben foglaltuk össze.

Az államtitkár azzal érvelt a törvény mellett, hogy az Airbnb miatt drágábbak lettek az albérletek és az ingatlanok ára is emelkedett. Elmondása szerint a budapesti belső kerületekben átlagosan 13-27 ezer forinttal ugrottak meg az árak a rövid távú lakáskiadás miatt. Említette még az adóügyi vonatkozást és azt, hogy a rövid távú lakáskiadás napi szintű problémákat okoz több társasházban.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd szólt hozzá a vitához. Lukács László György Becsó Zsolt fideszes politikust hozta szóba. A kormánypárti Becsónak érdekeltsége volt abban az Ublot Kft-ben, amely korábban törvénytelenül működtetett hotelt a Nagymező utcában. Még a 24.hu írta meg, hogy a szálló évekig működött engedély nélkül.

A jogszabállyal kapcsolatban Lukács László György megjegyezte, hogy a kormány újabb terhet varr az önkormányzatok nyakába, szerinte egyszerűbb lenne, ha az állam határozná meg az Airbnb-t érintő szabályokat. Dömötör Csaba erre úgy reagált, hogy a kormány már évekkel ezelőtt tehermentesítette az önkormányzatokat, amikor átvállalta az adósságukat.

Az LMP-s Csárdi Antal is az önkormányzatokat hozta szóba: arra volt kíváncsi, az önkormányzatok hogyan tudják majd ellenőrizni a szállásadókat, mire az államtitkár úgy válaszolt, hogy a jegyzőknek lesz meg erre a lehetősége a jövőben is.

Az LMP és a Párbeszéd is úgy látja, hogy a törvény nem a magyarok érdekében született, hanem a turisztikai lobbinak köszönhető. Csárdi Antal úgy fogalmazott, hogy „a turizmus összeomlása okán a szállodaipar válságban van”, míg Kocsis-Cake Olivió a Párbeszédből arról beszélt, hogy a kormány több éves csúszásban van, mára rengeteg embert érinti a lakhatási válság Magyarországon. Az ellenzék szerint a probléma megoldásának első lépése lehet ez a törvény, amelyet a jövőben még módosítani kell. Hiányolták a jogszabályból például az adóelkerülés rendezését, a Jobbik pedig bérlakás-programot sürgetett. Dömötör Csaba erre úgy reagált, hogy a kormány az adóemelés ellen van, és továbbra is azt szeretné, ha minél több magyarnak lenne saját ingatlana. Az ellenzéki pártok végül minden kritikájuk ellenére támogatták a javaslatot.

Nekimentek a szabad piacnak

A most megszavazott törvény nemcsak a magánszálláshely-kiadókat érinti, hanem azokat a cégeket is, amelyek Airbnb-lakások fenntartásával, menedzselésével foglalkoznak. Az egyik ilyen vállalkozás a Budapest Residence, amelyik nemcsak hirdeti a kiadó lakásokat, hanem adott esetben segít taxit fogni, vagy asztalt foglalni a vendégeknek. Egy másik cég, a Let Me Inn Kft. vezérigazgatója, Dencz Bálint Ákos, a hvg.hu-nak azt mondta, hogy őket csak minimálisan vonták be az egyeztetésbe.

Egy másik üzemeltető, amelynek tulajdonosa azt kérte, se az ő, se a vállalkozás nevét ne írjuk le, a törvénnyel kapcsolatban megkeresésünkre azt írta, hogy

amennyiben a korábban javasolt naptári napok számában történő szabályozás irányába történnek szigorítások, az cégünk számára az utolsó szög a koporsóba az egyébként is vergődő, koronavírussal és utazási tilalmakkal sújtott turizmus piacon.

Hozzátette: szerinte „erős politikai lobbi eredménye az, hogy egy szabad piacot szabályoznak”. Cége a most megszavazott törvénytől függetlenül is újabb piacok felé nyit, úgy fogalmazott, hogy kiábrándultak ebből a szegmensből, és inkább máshova csoportosítják az energiájukat, „ahol elég a konkurenciával, az ügyfelekkel és a normál piaci körülményekkel foglalkozni, nem kell központi szabályozástól tartani”. Azt, hogy melyik ez a terület, nem árulta el.

Rege Mihály, a Felelős Szálláskiadók Szövetségének elnöke a Privátbankárnak korábban arról beszélt, hogy a Magyar Apartmankiadók Egyesületével együtt azt szerették volna, hogy kössék regisztrációs számhoz a lakáskiadókat. Ennek az lenne a lényege, hogy csak azokat a lakásokat hirdetnék, amelyeknek tulajdonosai rendelkeznek ilyen számmal. A regisztrációs számokat adatbázisban rögzítenék, így szorítanák ki a piacról a zugszállásokat. Úgy számolna, hogy ezzel akár 30 százalékkal is csökkenhet a lakások ára, miközben több lenne az adóbevétel. Ilyen adatbázis azonban már létezik: ahhoz, hogy valaki kiadhasson akár egy lakást, akár egy apartmant, regisztrálnia kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerébe.