Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A turizmus összeomlásában több város kitűnő lehetőséget látott, hogy megpróbálja visszaszorítani az Airbnb térhódítását. Amíg azonban Magyarországon most készül az első konkrét korlátozást is tartalmazó szabályozás, a világ több turisztikai célpontjában évek óta bevett gyakorlat már a törvényi szigor.
A New York-i korlátozás talán a legszigorúbb a világon: az amerikai nagyvárosban 30 napnál rövidebb időre csak abban az esetben adható ki lakás (legalább 3 lakásos) társasházban, ha a házigazda folyamatosan ott tartózkodik. Ebben az esetben is mindössze két vendég fogadható, akik elől nem lehet a lakás egy részét sem elzárni, ahogy az ő szobáik sem zárhatók le. Vagyis közös a konyha, közös a fürdőszoba – ahogy azt annak idején az Airbnb kitalálta.
Hasonló szabály él Amszterdamban is, ahol 30 napnál rövidebb időre engedéllyel lehet bérbe adni lakást, és legfeljebb négy vendéget fogadhat a házigazda. Amszterdam ugyanakkor a város belső területein július elsejétől nem ad ki ilyen engedélyeket, vagyis gyakorlatilag megtiltotta a rövid távú lakáskiadást – a panziók továbbra is működhetnek a városban.
AFP / Jens Kalaene
Párizs
Anne Hidalgo párizsi polgármestert a szállásközvetítő legádázabb ellenfeleként tartják számon, keményen felszólalt az ellen is, hogy az Airbnb a 2024-es párizsi olimpia fő támogatója. Nem véletlen az indulat: a francia főváros a legnagyobb Airbnb-központnak számít, nagyjából 60 ezer rövid távra kiadott lakással, a városvezetés becslése szerint a négy belső kerületben minden negyedik lakás ebbe a körbe tartozik.
Mindezt úgy, hogy a városban 2017 óta teljes lakásokat legfeljebb évi 120 éjszakára lehet bérbe adni – hasonló korlátozás az Airbnb adatbázisa szerint jelenleg összesen 34 francia városban (és a világ számos helyén) van érvényben. A magyarországi javaslattal ellentétben ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra, akik egy-egy szobát adnak ki a lakásukban – de a többiek se igazán veszik azt komolyan. A városvezetés felmérése szerint a hirdetések 80 százaléka 120 napon túli szállást kínál fel.
Párizshoz köthető viszont az Airbnb legnagyobb győzelme is: az Európai Unió Bírósága tavaly decemberben elutasította francia szállásközvetítők keresetét, amelyben amiatt lehetetlenítették volna el a portál működését, hogy az valójában ingatlanközvetítést folytat.
AFP / Serge Attal
Barcelona
Barcelona sajátos dilemmával küzd: a város jövedelmének 15 százaléka a turizmusból származik, ám a népszerűség turistagettóvá tette a város belső részeit. Az Airbnb pedig amennyire jó bevétel, annyira felnyomta a lakásbérlés árait. 2017-ben ezért megtiltották azt, hogy újabb ingatlanokat listázzanak a szállásközvetítőnél, 2018-ban pedig a városvezetés több mint 2500 lakást vagy szobát levetett az Airbnb oldaláról, mivel azok nem regisztráltak előzetesen az önkormányzatnál. Ma nagyjából tízezerre teszik a kiadó helyeket, ezeknek a fele lehet önálló lakás.
A barcelonai regisztráció nem egyszerű: a város minden rövid távra (legfeljebb 31 napra) kiadott lakást turistaotthonként határoz meg, amelynek a szabályozása hasonlít a panziókéhoz. Az engedélykérelem, a regisztráció és a meghirdetés több folyamata után pedig egyenként több száz eurós illetéket is fizetni kell, illetve adót a bevétel után. És még egy rossz hír: a város megállapodást kötött az Airbnb-vel, amelynek értelmében betekintést kaphat a szállásközvetítő adatbázisába.
AFP / Pau Barrena
Berlin
Berlinben a privát szobák kiadásakor elsősorban az alapján mérlegelnek, hogy a kiadandó szoba mérete eléri-e a teljes lakás méretének felét. Ha nem, nincs szükség engedélyre, ha viszont igen, akkor a házigazdáknak regisztrálniuk kell a kerületnél, a regisztrációs számot pedig minden hirdetésen fel kell tüntetniük. Teljes lakásához már engedélyre van szükség, ám arra nézve nincs korlát, hogy hány napra adható ki az ingatlan. A második lakóingatlan esetében annál szigorúbb a szabály: rövid távú bérbeadásra egy évben legfeljebb 90 napra van mód.
A 2018-as rendszer a második próbálkozás volt az után, hogy 2016-ban teljesen megtiltották az önálló lakóingatlanok rövid távú kiadását. Ennek sikertelensége miatt változtattak, és az új rendszer bevezetése óta – részben amiatt is, hogy a városvezetés több millió eurót költött az ellenőrzésre – a 20 ezer Airbnb-nél listázott második ingatlanból 4 ezer tért vissza a hosszú távú bérbeadáshoz.
AFP / Jens Kalaene
London
A brit főváros a 120 napos szabálynál is szigorúbb: 2017 óta itt rövid távra csupán 90 naptári napra adható ki egy teljes lakás. Ha ez lejár, az Airbnb nem is engedi kiadni az ingatlant, más kérdés, hogy ha több portálon is próbálkozik valaki (például a Bookingon hirdeti a lakást), akkor neki kell igazolnia, hogy összesen nem lépte át a 90 éjszakát. Van még egy kiskapu: akárcsak Párizsban, a 90 napon túli (egy) kiadás középtávúnak számít, amelyre nem vonatkozik korlátozás.
