Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
"Felkopott volna az állunk, ha engem is kirúgtak volna" – mondta az érintett barátnője.
A 24.hu ismerteti egy budapesti pék kálváriáját, aki április 17-én elveszítette az állását, de mire az állami segítség megérkezett, már talált másikat.
A történet főszereplője április 20-án jelentkezett a kormányhivatalnál, hogy igényelhesse a munkanélküli járadékot. A férfi júniusig várt, de választ még ekkor sem kapott, ezért úgy döntött, személyesen is próbálkozik. (A kormányhivatalnak és a munkaügyi központnak 60 napja van elbírálni az álláskeresési járadék igénylését.)
A naptár szerint ekkor már július volt, de a férfi még ekkor sem jutott segítséghez. Nem sokkal később viszont újra munkába állhatott: raktárosként sikerült elhelyezkednie egy webáruháznál.
A 24.hu szerint az érintett július 29-én kapott e-mailt (aznapi dátumozással) egy határozatról, amelyben arról írtak: a fővárosi kormányhivatal megállapította, hogy jár neki az álláskeresési járadék, méghozzá július 18-ig bezárólag.
Vagyis: tíz nappal azután kapta meg az értesítést, ameddig megilleti őt a támogatás.
A kérelem beadásától számítva egyébként a 100. napon született meg a határozat, pedig, ahogy a 24.hu is írja, 60 nap az elbírálási határidő. A férfi pénzt amúgy csak augusztus 5-én, a korábbi állásának elvesztésétől számítva a 110. napon kapott.
A barátnője úgy nyilatkozott, "felkopott volna az állunk, ha engem is kirúgtak volna, illetve ha Tamás nem talál másik munkát".
A cikkben egy Kriszta nevű olvasót is említenek, ő a 96. napon jutott hozzá a pénzéhez, bár neki a határozat már a 60. napon megérkezett.
A lap kereste a Miniszterelnökséget, hogyan lehetséges mindez, ám nem kaptak választ, a fővárosi kormányhivatal pedig azzal védekezett, hogy "a munkaerő-piaci feladatokat ellátó kerületi hivatalaiban az álláskeresők nyilvántartásba vétele, az álláskeresési ellátás iránti kérelmek feldolgozása, az álláskeresési ellátások megállapítása és kifizetése folyamatos". A válaszban azt is írták, hogy ha "a kormányhivatal az ügyre irányadó 60 napos ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, illetékmentes eljárásban 10 ezer forintot fizet az ügyfélnek". A hivatal szerint a 60 napos határidő túllépése amúgy nem jellemző, ha azonban megtörténik, annak az lehet például, hogy az ügyfél a dokumentumokat hiányosan adja be.
A Tamás nevű férfi esetében állítása szerint ilyen nem állt fenn, minden dokumentumot leadott, pótlást pedig nem kértek.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A rendkívül szerteágazó botránynak már legalább négy része van.