Bár a divatcégek gyártása főként Délkelet-Ázsiára koncentrálódik, a magasabb minőségű, kisebb darabszámban készülő, drágább, és akár luxustermékek Kelet-Európában is készültek. Míg tavasszal rendkívül borúlátó volt mindenki – és oka is volt rá, hiszen senki sem tudta, mikor indul újra az élet – mostanra úgy tűnik, hogy a rövidülő ellátási láncok szükségessége miatt nyerhetnek is a hazai ruházati vállalkozások a koronavíruson.

Erre szükség is lenne, hiszen a koronavírus-járvány világszerte megrázta a divatipart, a hazai ruházati cégek is megérezték a hatását: elapadtak a megrendelések, sokan kénytelenek voltak profilt váltani és átállni a maszkgyártásra. Ennek oka, hogy döntően bérmunkában dolgoznak a hazai ruházati vállalkozások, így a külföldi márkák megrendeléseitől függ, hogy mennyi munkájuk van.

Túry Gergely

„Állandó készenlétben álltunk, és minden lehetőséget megragadtunk, hogy meg tudjunk tartani mindenkit” – összegzi Medgyessy Ildikó, az Elegant Design Zrt. igazgatónője a járványhelyzet alatti időszakot. Nem kis cégről van szó: 80-an dolgoznak náluk, több mint 12 hazai és 20 romániai üzembe is szerveznek ki gyártást. Az Elegant Design-nál készült ruhadarabok 80 százaléka Franciaországba, a többi a belga piacra kerül. Az igazgató is megerősíti azt, hogy már az elmúlt években érezhető tendencia volt, hogy a ruházati cégek közelebb hozzák, visszaszervezik a gyártást. Ennek pedig újabb lökést ad a koronavírus.

„Kína nem konkurencia. Nagy és szép piac, de tömegáruban erősek: pólóban, farmerben. Vállfás áruban már nem” – jegyzi meg Medgyessy Ildikó. Ez a régió varrónőinek erőssége: „Magyarország Európa közepén van és már bizonyított” – teszi hozzá. Ők aránylag nagy szériákat, 1500-2000 darabos megrendeléseket is vállalnak és olyan világmárkáknak dolgoznak, mint a Nina Ricci, de varrtak a francia Carvennek és még Yves Saint Laurent haute couture-darabok is kerültek ki az Elegant dolgozóinak kezei közül. Szerinte a legrégebbi német megrendelők mellett az osztrák, holland és francia cégek is támaszkodtak a magyar ruhaiparra, aminek a női felsőruházat az erőssége.

És nemcsak a nagyobb cégek nyerhetnek a folyamaton, hanem a kisebbek is, hiszen Medgyessy szerint az ő „előnyük a rugalmasság, hogy gyakorlatilag atelier-ként, műhelyként tudnak működni és ők azok, akik a bonyolultabb darabokat is meg tudják valósítani.”

Reviczky Zsolt

Arról pedig szó sincs, hogy a tavasszal készleten maradt rengeteg áru miatt óvatosabbak lennének a nagy ruhaipari cégek. Medgyessy Ildikó is azt tapasztalta, hogy hamar visszatértek a megrendelők – és közöttük korábbi partnerek is. „Ha egy cég elkezd rendelni, mindenki követi. Egyből elindul a konkurenciaharc. Minden márka a leghamarabb és a legjobbat akarja kínálni” – magyarázza.

Az igazgatónő meglátása és tapasztalatai szerint bár a kárpátaljai, ukrán, lengyel és román üzemek csak egy kicsit dolgoznak alacsonyabb áron, nem olyan nagy a különbség. „Becsülik a megrendelők a magyar ruhaipari tradíciókat, úgy tartják, hogy szépen varrunk és szeretünk is” – meséli a megítélésünkről. A helyzetünket ráadásul tovább erősítheti, hogy rálátása szerint Romániában is érzékelhető a munkaerő-vándorlás, egyre csökken az iparágban dolgozók létszáma (és fogynak a cégek is).

A vírus hozta a több munkát

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) vezetője, Bata-Jakab Zsófia szintén úgy látja, hogy egyre nő a nemzetközi érdeklődés a hazai cégek iránt: „A magyar divat- és ruhaipari gyártás és értékesítés forgalma a közép-európai régióban a középmezőnyben helyezkedik el, az exportarányunk körülbelül 80 százalék” – mondja. „Mivel az elmúlt időszakban akadoztak az ellátási láncok, többen valóban az itteni gyártást helyezték előtérbe. Több hazai cég a túlélésért küzdött, de olyan is van, akinek pont, hogy a vírus miatt több munkája lett” – meséli Bata-Jakab Zsófia.

Bata-Jakab Zsófia

MTI / Kovács Tamás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint egyébként a legnagyobb export a bőriparban (lábbeli, táska, öv) van, a második helyen a textilipar áll, és csak a sor legvégét zárja a kimagasló minőséget gyártó ruhaipar (alsó-felsőruházat).

Az exportélénkítés érdekében az MDDÜ szeptembertől mentorprogramot indít a hazai ruhaipari, a gyártás oldalán tevékenykedő vállalkozások számára: cégvezetés, technológia, értékesítés és fenntarthatósági innovációk területein nyújtanak majd ismereteket a résztvevő cégeknek. Amiben pedig a leginkább segítségre van szükségük a hazai ruhacégeknek, az a megrendelők felkutatása, azért az MDDÜ egy hamarosan angol nyelven is elérhető online platformot is létrehozott. A HFDA Spot a kreatív ágazat szereplőinek adatbázisa, melynek célja, hogy elősegítse a régiós és a nemzetközi gyártók és tervezők közötti kapcsolatépítést és az együttműködések kialakulását, ezáltal növekedhet a hazai export is.

Bata-Jakab Zsófia is állítja, megerősödhet az európai textil- és ruházati ipar a járvány hatására: „Versenyképesek az európai gyártók és a termelékenység is fejlődőképes helyzetben van” – összegzi. Kitér arra is, hogy a nemzetközi szakértők prognózisa szerint szorosabb partnerséget hozhat a koronavírus a megrendelők és a beszállítók között és a fenntarthatóság is megerősödik. „A jövőben talán újra emberibb léptékű és környezettudatosabb lehet majd a divatipar” – mondja.

Csizi Péter, a KÉZMŰ, ERFO és a Főkefe Nonprofit Közhasznú Kft.-k ügyvezetője is egyértelműen megerősíti, hogy az európai márkák igyekeznek a kisebb sorozatú rendeléseket az EU-n belüli gyártóknál legyártatni. „A ruházati termékek mellett az egyszerű textiltermékekre, így például a textiltáskákra is vonatkozik ez. Ausztriából, Olaszországból már több megkeresést kaptunk” – mondja.

Túry Gergely

A három vállalkozás együtt 139 telephelyen közel 9500 embert, ebből 26 varrodai üzemben 1015, többségében megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. Hazai cégektől pár tíz darabos megrendeléseket, de formaruhákból akár több ezres tételeket is teljesítenek. „Mindenképpen tendencia lesz, hogy rövidülnek az ellátási láncok. A megrendelők előtérbe az ellátási biztonságot helyezik előtérbe, a gyors megközelítési, egyeztetési lehetőségeket, a rugalmas, szomszédos országokbeli szállítókat” – meséli a közelmúlt változásairól.

„A nagy darabszámú megrendelésekben egyelőre nem, de a pár száz darabos kollekciókban van alternatíva” – állítja határozottan Radics Tibor, a szombathelyi STYL Ruhagyár operatív igazgatója. „A bolgárok, törökök és a lengyelek, az ottani alacsonyabb fizetések és a kedvezőbb adózási terhek miatt jobban ki tudják hozni a tömeggyártást” – teszi hozzá.

Bár ők 300 főt foglalkoztatnak és gyártáselőkészítéssel is foglalkoznak, egy ázsiai gyártóval sem versengenek – értelemszerűen magasabb áron dolgoznak. Azonban ő is azt a visszajelzést kapja a partnereiktől, hogy többen megjárták már az ázsiai cégekkel és egyre inkább jobb minőségű, inkább drágább, de európai megoldást keresnek a divatmárkák.

Reviczky Zsolt

„Mindenképpen van abban ráció, hogy megerősödjön itt a gyártás. Sokan vissza fognak jönni és közelebbit keresnek” – teszi hozzá. Radics Tibor szerint mostanra látható az a tendencia is, hogy mind a gyártók, mind a vásárlók már nem minél olcsóbb és minél több terméket akarnak, hanem kevesebbet, tartósabbat. És ehhez a gyártóknak is többet kell fizetniük. A stabilitás is szempont – ebben pedig megbízható partnerek állítása szerint a kelet-európai cégek. „Azok a gyártók szűntek most meg, ahol a megrendelői állomány kizárólag az ár miatt döntött a vállalkozás mellett, és nem stabil hosszú távú partnerekkel dolgoztak együtt. Bulgáriában túl jó áron dolgoztak a helyi ruházati cégek, hatalmas kockázattal. Őket tönkretette most a koronavírus-járvány és a válság” – magyarázza.

Az ügyvezető szerint az idei év még így sem lesz túl pozitív, a következő pár hónap még kemény lesz, de meglátása szerint 2021-ben már jó helyzetben lesznek az európai gyártók.

Fogynak a cégek, de akik maradnak, megerősödhetnek

A BCG legújabb jelentése szerint 640 milliárd dollárt, az éves bevétele több mint harmadát veszíthette el a divatipar a koronavírus-járvány miatt. Azonban nem csak új ruhák nincsenek, ha gond van a textil- és ruházati cégeknél: a koronavírus-járvány arra is rávilágított, hogy ennek a szegmensnek is köszönhető az orvosi védőfelszereléseken keresztül a szájmaszkokon át az autók kárpitozása is.

Épp ezért az egész európai textil- és ruházati ipar is új lendületet nyerhet most: a legfőbb szakmai szervezet, az EURATEX ugyanis egy új stratégiával állt elő az Európai Unió számára.

Reviczky Zsolt

Az aktuális adatok alapján minden negyedik európai divatcég tönkremehet a koronavírus-járvány miatt, ez pedig más iparágakra is rányomja a bélyegét: az EURATEX európai textil- és ruházati cégek körében végzett felmérése szerint 60 százalékuk számol a bevételének csupán a felével – ugyanez vonatkozik az adataik alapján a magyar cégekre is. A pénzügyi gondok és a csökkenő munkaerő azonban már súlyosabban érintette a számításaik szerint a magyar vállalkozásokat. „A vizsgált magyar vállalkozások mindegyike kénytelen volt csökkenteni a munkaerőt. Arról is beszámoltak, hogy gondot okozott a szükséges alapanyagok, kellékek beszerzése, gond volt az ellátási láncban” – összesítették a koronavírus-járvány okozta helyzetet a hvg.hu megkeresésére.

Az EU-val folytatott párbeszéd rövid- és hosszú távú intézkedésekre is kitérnek, és a válságot az EURATEX szerint arra is használhatjuk, hogy új piacokat és üzleti modelleket állítsanak fel az európai divatipar számára. „Igen, a krízis miatt általános tendenciává vált, hogy rövidüljenek az ellátási láncok, ez egy pozitív trend egész Európában. Természetesen Magyarország a sajátosságai miatt nyerhet ebből a helyzetből, hogy újragondolják a cégek a gyártás kiszervezését” – mondta el a hvg.hu kérdésére Dirk Vantyghem, az EURATEX vezérigazgatója. Ehhez azonban több területen is befektetésre van szükség, amiket kiemel: „ilyenek a fenntarthatóbb gyártási technológiák, a hulladékgazdálkodás, az innovatív termékfejlesztés és az is, hogy vonzóvá tegyék az iparágat a fiatal tehetségek számára.”