szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Behúzták a féket a textil- és ruházati cégek, és a magyar ruházati üzemek is bajban vannak, hiszen döntően bérmunkára termelnek. Az se feltétlenül jár jobban, aki maszkgyártással pótolná a kiesett bevételt.

Nagyot ütött a divatiparon a mostani járvány, és ez nem csak a távol-keleti gyártóknál éreztette hatását: az elmaradó megrendelések miatt a magyar ruhaipari cégek háromnegyede 50 százalék feletti visszaesést vár, és több mint hatvan százalékuk kényszerül arra, hogy dolgozói felét elbocsássa – derül ki a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) és a Magyar Könnyűipari Szövetség (MKSZ) adataiból. A két szervezet március második felében készített felmérést a koronavírus-járvány – a több mint 6600 cégnél közel 30 ezer embert foglalkoztató – textil- és ruházati szektor vállalkozásaira gyakorolt hatásáról.

A válaszadó hazai cégek negyede is kénytelen volt teljesen leállni a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt. Mivel alapanyaggyártás szinte alig van itthon, így mindent importálnak a hazai varrodák, de sem Olaszországból, sem Ázsiából nem nagyon érkeznek az alapanyagok már február óta. Az sem segít, hogy sok hazai cég pont olasz, francia partnerek számára dolgozik – őket pedig még súlyosabban érintette a járvány, mint minket.

©

„A divatipar egyik fő jellemzője az export-orientáltság, így az országhatáron túli megrendelők kedvezőtlen gazdasági helyzete is jelentősen befolyásolja a hazai cégek működését: a főként exportra termelő cégek bevételi forrása csaknem teljes egészében megszűnt” – emeli ki Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) vezetője. Az ügynökség a divatipar hazai szereplői körében végzett kutatás alapján benyújtott egy javaslatcsomagot a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport számára, ezeket el is fogadták. Nagy eredmény, hogy a kreatív iparágra kiemelt ágazatként tekint a kormány, azt viszont, hogy a javaslatcsomagból mi valósulhat meg, egyelőre nem tudjuk.

A világ divatiparának összeomlásától tartanak

Míg számos termékre ugrásszerűen megugrott a kereslet, a ruházati cikkek nem tartoznak ezek közé: karanténban miért is lenne szükségünk új ruhára? A koronavírus-járvány a divatipart is a padlóra küldte, a kivitelezési oldal azonban a legkiszolgáltatottabb: több tízmillió dolgozó megélhetése került veszélybe azzal, hogy a világmárkák visszamondták a leadott rendeléseket Ázsiában, csak a bangladesi ruházati üzemek több mint 3 milliárd dolláros kárt szenvedtek emiatt. A kelet-európai üzemek is ugyanolyan sérülékenyek, mint az ázsiaiak, hiszen nagyrészt a nyugati világmárkák gyártóüzemeként funkcionálnak.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyenesen a divatipar globális összeomlásától tart: április végén egy nemzetközi munkacsoportot állítottak fel, amelyben a divatmárkáktól a szakszervezeteken át más szervezetek is dolgoznak majd azon, hogy ezt hogyan kerüljék el és hogyan őrizzék meg a munkahelyeket. A Textil- és Ruhagyártók Európai Szervezete (EURATEX) április elején tette közzé a jelentését, mely szerint 2019-ben már megakadt az iparág lassú, de folyamatos növekedése. 2020 kilátásait illetően áprilisban még nem adott reményre okot semmi: az általuk megkérdezett cégek fele 50 százaléknál is nagyobb visszaeséssel számol – már ami a saját gyártását és bevételét illeti. 10-ből 9 cég már komoly pénzügyi problémákkal szembesült és 80 százalékuknál már elkezdték ideiglenesen elbocsátani az embereket. A felmérés szerint akár minden negyedik európai textil- és ruházati cég megszűnhet.

A divatiparban a keresletcsökkenés és a kijárási korlátozásokból fakadó boltbezárások mellett a szigorodó határellenőrzések, a szállítások során fellépő késések és a rendelések visszamondása is problémát okoz. Az EURATEX vezérigazgatója, Dirk Vantyghem szerint a válság arra is alkalmas, hogy új irányt vegyen a szektor, azonban ez nem megy olyan könnyen azokban az országokban, ahol a textil- és ruházati ipar jelentős foglalkoztató (így jellemzően a kelet-közép-európai régióban), a cégek ugyanis a nyugat-európai bérmunkától függnek. Hiszen miből vennének új irányt, amikor a bérmunkaárak a koronavírus nélkül is makacsul tartják magukat, a cégek profitja pedig egyre kisebb? A helyzet pedig – ahogy látjuk – már eddig sem volt egyszerű: újabban a Brexit miatt például egyre jobban apadnak el Kelet-Európában a brit márkák megrendelései.

 

Nem gyárthat mindenki maszkot

A legtöbb üzemben kevesebbet gyártanak, rövidebb munkaidőben és próbálnak az ellátási láncon is változtatni, bár az új piacok felkutatása és a más termékek gyártására átállás nem megy mindenkinek. A helyzet gyorsan változik, a reménysugár már látszik. A megrendelések és az alanyagok szállítása is május elejére kezd úgy tűnni, hogy lassan, de újraindul. „Ahogy minden más iparágnál, a textil- és ruházati iparban is bajban vannak a gyártók. Mindenki próbálja most átvészelni ezt az időszakot, a legtöbben arra törekednek, hogy megtartsák az embereket, azonban a külföldi megkeresések már ismét jönnek, ismét elkezdtek varrodát keresni a márkák. A kereskedelem talán nagyobb bajban van most, mint maga a gyártói oldal, hiszen a kollekciókat nem tudják eladni” – mondja Kokasné Palicska Lívia, az MKSZ elnöke és az Innovatext Zrt. vezérigazgatója.

A mostani helyzetben az egyik opció a hazai cégek számára, hogy lakossági maszk- vagy orvosi felszerelések gyártására állnak át: így tett számos hazai varroda, így például a szombathelyi Styl ruhagyár is. Még március közepén felmérte az ITM és a Iparkamara is, mekkora kapacitással rendelkeznek az itthoni textil- és ruházati cégek, ez azonban nem jelentett utána automatikus megrendelést legtöbbjük számára. „Az igényeknek kevesen feleltek meg közülük, hiszen az egyéni védőeszközök és az orvosi eszközök gyártására is szigorú jogszabályok vonatkoznak és ezeket a tevékenységeket engedélyeztetni kell” – emeli ki Palicska Lívia.

Van olyan hazai cég, amelyik befektetett a maszkgyártásba, a keresletet és a kínálatot azonban nagyon nehéz megbecsülni – és előfordulhat, hogy a legyártott készletet nem tudják eladni – erről számolt be nekünk Gaál Gyula, az egyik hazai vállalkozás vezetője is. Ők több ezer maszkot tudnának szállítani, és ezzel kapcsolatban megkeresést is kapott a cég, ám végül megrendelést az állami szervektől nem – miközben milliószámra érkeznek a maszkok Kínából.

Vészhelyzet-jelentés a maszkgyárból

A magyar vállalkozó élelmes és alkalmazkodik: gyárt maszkot, amennyi kell. Csakhogy mégsem kell. Mi történik itt?

„Ha kifejezetten megrendelésre gyárt valaki maszkot, az jó, de ha konkrét megrendelés nélkül vág bele valaki, az rizikós” – hívja fel a figyelmet Hannauerné Szabó Anna, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Textil és Ruházati Ipari Szekciójának elnöke, az Innowear-Tex ügyvezető igazgatója. Az Innowearnél többek között intelligens ruházatfejlesztéssel, gyártással és munkaruházattal is foglalkoznak. Ez sem garancia azonban: Hannauerné Szabó Anna azt mondja,

mivel az alapanyagok több mint 10 százalékkal megdrágultak, még az a gyártó is nehéz helyzetben van, amelyiknek még lenne is most munkája.

„A forintárfolyam gyengülése katasztrófa. Ráadásul aki most arra kényszerült, hogy hazaküldje az embereit, még a lehetőségét is elveszíti az újraindulásnak” – jegyzi meg.

©

Az állami megrendelés is vékony mentőöv: a hazai, forma- és munkaruházati közbeszerzések rendkívül alacsony árat fizetnek, így a magyar üzemeknek ez, a nyereség és a túlélés szempontjából sem feltétlenül megoldás. Így marad a maszkgyártás, aminek szintén óriási a hátulütője. Míg a külföldről rendelt alapanyagokra heteket kell várni, milliószámra érkeznek Kínából a filléres maszkok.

„Sok kereskedő sem tisztességes, hiány van fehér cérnából, gumiból is, az árak pedig sokszorosai az eddiginek. Ami eddig 8 forint volt, most 60. Sok beszállító pedig legalább 10 ezer méternél húzza meg a minimum rendelést, ami miatt a kisebb cégek elesnek a lehetőségtől. Még ha le is gyártották a maszkokat, akkor sem biztos, hogy el tudják adni, mert mindenki a 20-30 forintos kínaival hasonlítja azokat össze” – teszi hozzá az Innowear vezetője.

Cégük rendelkezik antibakteriális alapanyaggal, az FFP 3-as maszkok gyártására azonban az engedély több millió forintba kerülne, és fél évet kellene várni rá, így az ügyvezető úgy döntött, inkább „nem öl ebbe milliókat”, hanem megtartja a munkavállalóit, fizetéscsökkentés nélkül. Bár az alapanyagok okozta hiánnyal senki nem tudott előre számolni, a bérmunka most mégis fogódzó a cégeknek, az ugyanis lassan, de beindul: Hannauerné is arról számolt be, hogy a külföldi márkák május elején már újból rendelnek a hazai gyártóktól.

Pont a koronavíruson nyerhet a régió divatipara?

Az ellátási lánc földrajzi kiterjedtsége meghatározó szerepet tölt be a krízishez való alkalmazkodásban. Bata-Jakab Zsófia azt is hozzáteszi, hogy európai viszonylatban azok a divatcégek vannak most kedvezőbb helyzetben, akik folyamataik többségét Magyarországon bonyolítják le és kevésbé élnek a kiszervezés lehetőségével. „Ezáltal nem függenek más koronavírus által érintett ország korlátozó intézkedéseitől, amelyek kihatnak az alapanyagbeszerzésre, valamint a szállításra is” – emeli ki a szakember. A VOSZ szekcióvezetője is megoldásnak tartaná egy államilag támogatott alapanyagbázis létrehozását egyszerűbb alapanyagokból, ami növelné a hazai gyártók ellenállóképességét.

A McKinsey már 2018-ban is felhívta a figyelmet a földrajzilag is változó folyamatokra: a gyártás Ázsiából történő visszaszervezése, vagy a termelés „közelre szervezése” már egy elinduló tendencia volt a divatiparban a koronavírus-járvány előtt is. A járvány utáni gazdaságot pedig a legtöbb szakértő, iparágtól függetlenül is a gyártási folyamatok közelebb szervezéseként, a rövidebb láncok erősödéseként vizionálja.

A VOSZ szekcióvezetője is azt hangsúlyozza, hogy a mostani helyzetből rugalmasságot és együttműködést tanulnak a cégek, hiszen sok olyan EU-s pályázat is van, amelyet nem használnak ki a magyar vállalkozások és a B2B-megoldások is már korábban a porondon voltak. A MDDÜ is folyamatos egyeztetéseket folytat nemzetközi partnerekkel, hogy globális szinten is megkezdődjenek az exportélénkítéshez szükséges lépések. A céljuk, hogy a gazdaság újraindítása után Magyarország meghatározó pozíciót töltsön be a régió exportfolyamataiban az újranyíló lehetőségek révén. A jövő pedig nagyon úgy tűnik, hogy zöldebb lesz és együttműködést hoz a régió országai között, ami eddig nem volt jellemző. A divatipar válságkezelése és az ellátási láncok újragondolása azonban elhozta ezt.

„A koronavírus-világjárvány bár számtalan kedvezőtlen gazdasági következményt idézett elő a szektorban, ugyanott lehetőséget adott a divatipar működésének újragondolására, amelyben végre nagyobb teret nyerhet a fenntarthatóság gondolata. Az iparági szereplők várhatóan a környező országokkal együttműködve alakítják ki ellátási láncaikat a gyorsabb és biztonságosabb szállítás kivitelezése miatt” – véli az MDDÜ vezetője. A termékek és alapanyagok szállítási idejének rövidülése régiós szinten is csökkenti a divatipar ökológiai lábnyomát. „A koronavírus-járvány világszerte egy sokkal fenntarthatóbb üzleti modell alkalmazására ösztönzi a divatipart: az iparági szakértők becslései szerint a szezonok redukálódásával csökkenés várható a kollekciók számában is” – teszi hozzá.

A gyártói oldalról az Innowear vezérigazgatója is a fenntarthatóság fontosságát emeli ki: „gyártóként az ujjába harap az ember, viszont be kell látnunk, hogy nem tömeget, hanem minőséget kell gyártani. Nem gondolhatunk a pillanatnyi haszonra, a jövőt kell már szem előtt tartani” – teszi hozzá és hisz abban, hogy megtalálható az egyensúly a gazdaságilag is megtérülő a divatipari gyártás és a fenntarthatóság között.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hullámvasút volt 2020 a műszaki cikkek piacának, de remekül zárult az év

Hullámvasút volt 2020 a műszaki cikkek piacának, de remekül zárult az év

Elképesztő drónfelvétel készült az Etna kitöréséről

Elképesztő drónfelvétel készült az Etna kitöréséről

Nem épülhet meg Kazincbarcika első gyorsétterme, mert egy játszótér helyén lett volna

Nem épülhet meg Kazincbarcika első gyorsétterme, mert egy játszótér helyén lett volna