Időről-időre döntő jelentőségű uniós csúcstalálkozót tartanak az európai állam- és kormányfők – a mostani azonban nem volt az. Két hét múlva viszont ismét kiújulnak a viták: rengeteg pénzről, jogállamisági eljárásról és az egyre kilátástalanabb brexit-tárgyalásokról lesz szó.
A vitás témákat jórészt már tegnap, éjszakába nyúló tárgyaláson lerendezték az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójukon. Erről mi is beszámoltunk, a döntések lényege, hogy körülbelül negyven fehérorosz magánszeméllyel szemben rendel majd el az EU szankciókat. Olyan emberekről van szó, akik részt vettek az elnökválasztás eredményének meghamisításában, a békés tüntetők és az ellenzéki vezetők elleni erőszakban. Ugyanakkor Lukasenka elnök nincs a listán, noha az EU nem ismeri el mint hivatalban lévő vezetőt. Szintén tegnap abban egyeztek meg, hogy Törökország esetében – akik mélytengeri fúrásaikkal megsértették a ciprusi és görög területeket - egyelőre nem lesznek szankciók, az EU a török együttműködési készséget a kereskedelmi tárgyalások és a migrációs megállapodás felújításával szeretné elérni.
Koronavírus: összehangoltabb együttműködés kell
Pénteken délelőtt már sokkal nagyobb volt az egyetértés. A tagállamok megállapodtak abban, hogy szorosabban működnek majd együtt a koronavírus-járvány kezelésének terén. Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke konkrétan megemlítette az oltásokhoz való könnyebb, összehangoltabb hozzáférést. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a koronavírus-helyzet aggasztó, és az EU-nak „nagyon koncentráltnak kell maradnia”, hogy elkerülje a korábbi „súlyos helyzetekhez” hasonló eseményeket. Von der Leyen szerint az uniós intézményeknek és a tagországoknak jobb munkát kell végezniük a helyzetértékelés és a vírus terjedése elleni küzdelem terén, jobban kell koordinálniuk a tevékenységüket.
Fontos téma volt az EU úgynevezett stratégiai autonómiája, a járvány ugyanis ráirányította a figyelmet arra, hogy fontos termékek esetében az EU ki van szolgáltatva a külső piacoknak – márpedig ezen változtatni kell.
Két hét múlva feszült hangulat várható
Szó volt a Brexitről is, igaz, nagyon röviden. Azt követően, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a brit kormánnyal szemben, mert egyoldalúan módosították a korábbi megállapodást, a tagállami vezetők Ursula von der Leyentől és Michál Martin ír kormányfőtől hallgattak meg egy összefoglalót, de vita nem volt a kérdésben. Angela Merkel annyit jegyzett meg, hogy ő addig optimista, amíg egyáltalán tárgyalnak. Charles Michel megemlítette, hogy a két hét múlva esedékes következő EU-csúcson kell(ene) a szabadkereskedelmi megállapodást véglegesíteni. Ismerve a fejleményeket, erre nem sok esély van.
Az október 15-16-i csúcsnak egy másik fontos napirendje is lesz: a következő hétéves költségvetésról és a helyreállítási alapról szóló megállapodás. Ismeretes: ha szerepel benne a kifizetések és a jogállamiság összekapcsolása, akkor Magyarország nem fogja jóvá hagyni és bukik az egész 1,8 milliárd eurós csomag. Charles Michel erre most azt mondta, hogy
Nehéz téma, de folytatjuk a vitát, bízok abban, hogy meglesz a közös politikai akarat a felek részéről ahhoz, hogy megoldást találjunk.
A két nap krónikájához tartozik, hogy az ilyenkor szokásos és a napirendhez igazodó tüntetések most sem maradtak el. Demonstrációt rendeztek a kínai emberi jogok helyzete miatt, követelve Tibet függetlenségét és az ujgur politikai foglyok és a kényszermunkatáborok felszámolását. És nagy demonstráció volt Örményország mellett, ahol arról beszéltek a szónokok, hogy a magyar kormány által is támogatott azeri vezetés civileket mészárol le.
Az Európai Tanács végkövetkeztetései itt olvashatók.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
