A gyermeket nevelő vagy váró szülők otthonuk felújítására 2021 januárjától támogatást igényelhetnek. Ezek alapján a munkák teljes költségvetésének felét – legfeljebb 3 millió forintot – a benyújtott és kifizetett számlák alapján utólag visszaigényelhetnek.

Fontos kikötés azonban, hogy az otthonfelújítási támogatás összege – amit végül elutal a Magyar Államkincstár – fele-fele arányban tartalmazhat munkadíjat és anyagköltséget. Ez azt jelenti, hogy ha valaki teljes egészében ki szeretné használni a 3 millió forintos lehetőséget, akkor két dolognak kell együttesen megfelelnie:

1. A munkadíj vagy az anyagköltség közül mindkettőről minimum 1,5 millió forint összegű számlával kell rendelkeznie.
2. A munkadíj és az anyagköltség együttes összege érje el a 6 millió forintot.

Például, ha 1,5 millió forint munkadíjról és 4,5 millió forint anyagköltségről van számlánk, akkor már ki is használtuk a lehetőségeket. Hiszen így a teljes beruházás (vagy beruházások) összértéke 6 millió forint (1,5 + 4,5 millió forint), az elutalt támogatáson belül pedig 1,5-1,5 milliót képvisel majd az anyagköltség, illetve a munkadíj. Az, hogy a munkadíjat teljes egészében visszakapjuk, míg az anyagköltség 4,5 millió forintjából csak 1,5 milliót, az tulajdonképpen nem fontos, a lényeg az, hogy összegégében az elköltött pénz felét mégiscsak elutalják a részünkre.

Segíthet a támogatás minél jobb kihasználásában, hogy a számlákat egészen 2022 végéig gyűjthetjük, és az ezeken szereplő teljes anyagköltségek és munkadíjak alapján történik majd az elszámolás. Mindössze arra kell figyelni, hogy az utolsó számla kifizetésének dátuma és az igénylés benyújtásának időpontja között ne teljen el 60 napnál több.

Jár támogatás a magunk által elvégzett munkákra is?

A lakásfelújítási támogatás kapcsán lényeges feltétel, hogy kizárólag a vállalkozói szerződés alapján kiállított, a munkadíjat és az anyagköltséget külön-külön tartalmazó számlák fogadhatók el. Emiatt hatalmas dilemma előtt állnak az ügyes kezű ezermesterek: maguk végezzék el a munkát – megspórolva ezzel a munkadíját –, vagy bízzanak meg inkább egy vállalkozót, és használják ki a támogatást. (Hiába vásárol meg valaki például egy beépíthető hűtőszekrényt, amit azután maga szerel be, az erről szóló számla nem tehető majd be az anyagköltségek közé, mert nem áll mögötte vállalkozói szerződés.)

Természetesen ez a dilemma csak akkor merülhet fel, ha valaki el tudná végezni a tervezett munkálatokat, ám például egy szoba kifestése vagy tapétázása, a laminált parketta lefektetése, vagy éppen egy beépíthető hűtőszekrény beszerelése sokaknak nem jelent problémát.

Milyen költségek mellett érné meg a támogatást igényelni?

A döntés meghozatalakor nagyon fontos, hogy a tervezett felújításnál mennyi lenne az anyagköltség és mennyi a munkadíj, hiszen ez határozza meg, hogy melyik megoldással jár valaki jobban. Vegyünk példaként egy korszerűsítést, ahol az anyagköltség 500 ezer forint lenne. Mivel körültekintően járunk el, több mesterembertől is bekértünk árajánlatot a munkadíjra.

Az alábbi ajánlatok érkeztek:

• Az első mester 700 ezer forint munkadíjat kér a tervezett korszerűsítésért.
• A második mester 500 ezer forintot kér.
• A harmadik szakember díja 300 ezer forint lenne.

Alternatívaként az is felmerült, hogy mi magunk elvégezzük a megvásárolt alapanyagokból a felújítást. Ebben az esetben megspórolhatjuk a munkadíjat, viszont nem leszünk jogosultak a lakásfelújítási támogatásra.

A Bankmonitor.hu szakértőinek számításaiból kiderül, hogy akkor érné meg számunkra az otthonfelújítási támogatást igényelni, ha a munkadíj kevesebb, mint az anyagköltség. Ebben az esetben ugyanis a költségek felének visszaigénylésével összességében kevesebb lenne a kiadásunk, mint ha saját magunk végeznénk el a munkálatokat. (A harmadik mester ajánlatát elfogadva 100 ezer forintot spórolhatunk.)

Ha többet kellene a mesterembernek fizetni, mint amennyi az anyagköltség, akkor még a támogatás igénylése mellett is drágább lenne a felújítás, mint ha nem bíztunk volna meg senkit. Ha a munkadíj megegyezik az anyagköltséggel, akkor pedig pénzügyileg mindegy, hogy melyik megoldást választjuk.

Mérlegelni kell a felújítás költségei mellett más szempontokat is

1. Nem tudjuk megfinanszírozni a munkadíjat: ha csak az anyagköltségre lenne elegendő megtakarításunk, akkor sajnos nincs sok választásunk, magunknak kell elvégeznünk a munkálatokat. Ebben az esetben viszont lecsúszunk a felújítási támogatásról is.

A hiányzó megtakarítást pótolhatjuk esetleg valamilyen kölcsönnel, amit a kapott támogatásból azután előtörleszthetünk. Erre a célra megfelelő lehet egy személyi kölcsön, vagy felújítási célú jelzáloghitel. Az előbbi előnye, hogy akár egy héten belül számlán lehet a kért összeg, nincs szükség ingatlanfedezetre és alacsony az egyesi költsége, míg az utóbbi kedvezőbb kamattal igényelhető.

2. Nem tudjuk magunk elvégezni az adott munkát: mindenképpen szakembert érdemes hívni, ha nem tudjuk elvégezni a tervezett felújítást, hiszen nem mindenki ért a tetőfedéshez, a víz-, gáz- és villanyszerelési munkákhoz. Akkor is érdemes lehet mesteremberhez fordulni, ha egy szakember jobb minőségben tudná elvégezni a munkálatokat, mint mi magunk. (A jobb minőségért cserébe még egy kicsivel nagyobb kiadást is érdemes lehet bevállalni.)

3. A vállalkozónak garanciát kell vállalnia az elvégzett munkára: egy hivatalos szerződés alapján elvégzett felújításért a kivitelezőnek felelősséget kell vállalnia. Amennyiben az elkészült munkával kapcsolatban utólag kifogások merülnek fel – megreped a fal, beázik a tető –, akkor a mesternek ki kell javítania a hibát. (Természetesen abban az esetbe, ha rendeltetésszerűen használtuk a felújított, korszerűsített lakrészt.)