Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Úgy kell elköltenünk a válságkezelő alap pénzét, hogy eloszlassuk az északi tagállamok gyanakvását - jelentette ki Pedro Sanchez spanyol és Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő, akik Athénban egy konferencián vettek részt, amelyet a brüsszeli Politico szervezett. Bár a két kormányfő más politikai családhoz tartozik, de mindketten üdvözölték az unió közös hitelfelvételét, amely fedezi a válságkezelő alap kiadásait. Éppúgy üdvözölték azt, hogy az EU létrehozza a védettséget igazoló zöld kártyát, amely megkönnyíti a turizmus fellendülését. Mind Görögország, mind Spanyolország ugyanakkor továbbra is támogatja Brüsszel vakcinapolitikáját, melyet több tagállamban is bírálnak.
A megszorítások politikája hiba volt – hangsúlyozta Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök, akinek hazája a 2008-as pénzügyi válság után igen sok életszínvonalcsökkentő lépésre kényszerült. Most sikerült meggyőzni az északi tagállamokat, hogy a megszorítások nem jelentenek megoldást. A közös hitelfelvétel viszont elmélyítheti az EU fiskális integrációját – hangsúlyozta Görögország konzervatív kormányfője.
"Ha a pénzt okosan költjük el a zöld gazdaság megteremtésére és a digitalizáció felgyorsítására, akkor a közös hitel nem egyszeri jelenség lesz" – fejezte ki reményét Micotakisz miniszterelnök.
A szocialista Pedro Sanchez miniszterelnök (képünkön) ugyanezt hangsúlyozta mondván: "2020 fontos év volt azok számára, akik hisznek az európai integráció elmélyítésében. A válságkezelő alap létrehozása nagy teljesítmény. Éppoly jelentős, mint az egységes piac vagy az euró megteremtése."
A Hamilton-hatás
Az Egyesült Államokat úgy hozta létre 13 frissen felszabadult brit gyarmatból az első amerikai pénzügyminiszter, hogy adósságközösséget fogadtatott el. Erre is céloztak a Politico athéni tanácskozásán, amikor Spanyolország és Görögország miniszterelnöke a fiskális unió elmélyítéséről beszélt.
Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre nem kíván belépni ebbe az adósságközösségbe. Ezért lemondott a válságkezelő alap jelentős részéről. Amelyet persze 2023-ig fel lehet venni, vagyis Magyarország is részt vállalhat a fiskális közösségben, melyet oly lelkesen üdvözölt Spanyolország és Görögország miniszterelnöke Athénban, a Politico fórumán.
